Kánonjog 9. (2007)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A primáciák a nyugati egyházban. Egy elméleti fejlődés emlékei a középkori kánonjogtudományban
20 Erdő Péter olyan méltóság újrafelvétele alapján, amely állítólag korábban már létezett, de ugyanakkor mindez vonatkozhat az új alapítás feltételeire is. Mégis éppen Rufinus az, aki pontosítja a Decretumban található mondatot (D.99 c.2) az új primácia alapításának feltételéről („pre multitudine”) abban az értelemben, hogy egy új nép számára, amely elfogadja a keresztény hitet prímási széket lehet alapítani, ha a hívők sokasága van jelen.74 A hivők sokasága igazolhatja a primáciát két esetben: az egyik a már említett új nép megtérése, a másik viszont egy keresztény nép számának természetes gyarapodása. Ez indokolhatja egy már létező primácia felosztását is. Ez a második tényállás jelenik meg, mégpedig igen eredeti módon Stefanus Tornacensisnél. Az új primácia alapításának vagy a meglévő felosztásának feltétele egyaránt a hívők számának növekedése, de lehet az indoka más, jogos és szükséges ok („iusta et necessaria causa”)75 is. A Summa Parisiensisben megjelenik az a gondolat is, hogy egy nagyváros jelenléte szintén feltétele egy primácia alapításának (tehát nem csupán a rezidencia megválasztásának, mint Rufinusnál). Mégis ez a feltétel nem nélkülözhetetlen, hiszen még az új prímás székének stabilitása sem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy új nép térjen a kereszténységre76. 74 Summa ad D. 101 pr: In una autem provincia etc. De divisione provinciarum per primates in distinctione anteproxima mentionem habuerat; sed quoniam non solum per primates, sed etiam per archicpiscopos provincic dividuntur, ideo adiungit quod in una provincia duo mctropolitani esse non debent. Et nec etiam per preccptionem imperatoriam hoc fieri audeat, nisi in illa provincia fidelium multitudo excreverit. Quod evidenter ex duobus capitulis colligitur: supra dist. anteproxima, cap.II. [D.99 c.2], et infra C. XVI. q.l c. Prccipimus [c.53]. Hanc tamen divisionem facere non licet, nisi prius explorato consensu mctropolitani cuius est provincia - et hoc ex illo cap. Multis conciliis [c.51] infra C.XVI. q.l. - nec sine plenario concilio episcoporum et primatis, ut in Burch, libr. I. cap. Placuit et illud [c.34], et credimus quod nec sine auctoritate principaliter summi pontificis (SINGER 194kk.). 15 Summa ad D. 101: Ne quis crederet, solas esse provincias, in quibus essent primates, subiungit, per metropolitanos etiam provincias dividendas, nec in una provincia duos esse debere archicpiscopos, nisi quando vel multitudo fidelium excreverit, vel de alia iusta et necessaria causa apostolicus id fieri decreverit, sicut unum episcopatum in duos dividere potest; nam hoc etiam in primatibus fieri licet” (Schulte 119 k). Hogy a hívők olyan sokasága, mely primácia alapítását kívánja, természetes növekedés útján is létrejöhet, ezt a Glossa Palatina a méhek szaporodásának példájával világítja meg, majd hozzáfűzi, hogy ez az eset gyakorlatilag elképzelhetetlen cs így az egyetlen reális lehetőség az, hogy egy új nép tér meg a hitre „nam aliter uix posset contigere quod in aliquo loco tantum excresceret populus ut primatem indigeret (ad D. 99 c. 2 v. convertatur; Biblioteca Apostolica Vaticana, Pál. lat. 658 fol. 23va). 76 Ad D. 99 c. 1: Provinciae. Hic ostenditur quoniam a novo testamento non inceperunt sedes primatum sed antiquitus, ubi erant protoflamincs, hodie sunt primates. Ostenditur etiam quae reverentia debeatur primatibus, et sequenti decreto ostendit quia si alicubi multi fuerint conversi ad fidem, licet quondam non habuissent civitatem maximam, tamen institui poterit eis primas” (MCLAUGHLIN 77); ad C. 23 q. 4 c. 48: Sicut, ut primatem, non ex ordine loci. Videtur haberi contrarium in Dist.LXXX. cap.l. Ibi etenim dicitur quoniam his locis ubi erant olim hercticorum archiflamines vel protoflamines, primates, patriarchae vel mctropolitani, archicpiscopi sunt constituendi. Dicitur etenim ibidem quoniam in villis et munitis civitatibus episcopi non debent constitui. Hic autem praecepit beatus Gregorius primatem non ex ordine vel dignitate loci constitui. Sed forte hoc dictum est ex necessitate, quia forte persona illa minus erat idonea ad haereticos reprimendos et ob hanc necessitatem praecipitur ut loci dignitas non attendatur, quae autem necessitate urgente constituitur. Cessante necessitate debet cessare pariter quod urgebat. Vel forte populi noviter illi ad fidem erant conversi qui desiderabant dari sibi primatem, nec statim incontinenti definiri poterat in quo loco constituendus (MCLAUGHLIN 217kk.).
