Kánonjog 9. (2007)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A primáciák a nyugati egyházban. Egy elméleti fejlődés emlékei a középkori kánonjogtudományban
16 Erdő Péter azonban a Summa Reginensis azt is hangsúlyozza, hogy csak a négy nagy pátriárka rendelkezik „a pápa úrhoz hasonló előjogokkal” („similibus gaudent privilegiis cum domino papa”).51 Ez a mondat jele lehet a prímások és a nagyobb pátriárkák joghatósági hatalma közötti különbség elismerésének, ahogyan ezt majd egy bizonyos értelemben a IV. Lateráni Zsinat (1215) konstitúcióinak 5. fejezete is megerősíti.52 A pátriárkák és a prímások hivatalának azonossága és a négy nagy pátriárkái szék kiemelkedő tisztelete klasszikus megfogalmazást nyer majd Hostiensis-nél, aki IX. Gergely dekretálisaihoz írott lecturájában (1271 előtt) kimondja: „Licet idem sit officium tamen maior est dignitas quatuor principalium sedium et maior reverentia eis debetur”.53 Annak a pszeudoizidori mondatnak a befolyása tehát, amely szerint a pátriárkák és prímások „unam formam tenent”, meghatározó marad, sőt Pisai Huguccio konkretizálja is e szavak jelentését, amikor azt állítja, hogy a „forma” „dignitást” azaz méltóságot vagyis hivatalt jelent ebben az összefüggésben.54 A prímások és a pátriárkák tisztségének egységét és azonosságát legkövetkezetesebben a Summa Lipsiensis szerzője hirdeti, aki nyíltan elutasítja a püspökök négy csoportra való felosztását, amely a Decretum Gratiani 21. distinkció 1. fejezetében található, és azt állítja, hogy a püspököknek csupán három hierarchikus fokozata van: az egyszerű püspökök, a metropoliták és a prímások (pátriárkák)55 - ahol a pápa alakja természetesen ezen kategóriák egyikében se foglalható bele. Ezt a kritikát a 21. distinkció 1. fejezetének szövegével szemben megismétli azután az Ordinaturus Magister kezdetű apparátus (2. redakciója 1190 előtt).56 Felmerülnek azonban bizonyos nehézségek a pátriárka-prímás ilyen értelemben vett hivatalával szemben. Az első probléma az, hogy a prímások a metropoli51 Ad D. 99 c. 1 v.capitc omnium: lásd fent n. 47. 52 Conciliorum Oecumenicorum Decreta, Bologna 1973.3 236. GARCÍA Y GARCÍA, A. (ed.), Constitutiones Concilii quarti Lateranensis una cum Commentariis glossatorum (Monumenta luris Canonici A/2), Città dei Vaticano 1981. 52. Megjegyzendő, hogy a „prímás” szó nem fordul elő az első négy Lateráni Egyetemes Zsinat határozataiban - vő. MOLLAT, M. - TORNBEUR, P., Conciles oecuméniques médiévaux /. Les conciles Latron I à Latran IV. Concordance, index, listes de fréquence, tables comparatives, Louvain 1974. 53 Commentaria in primum librum Decretalium ad X 1.31. (De officio iudicis ordinarii) 9 = cd. Venetiis 1581, fol. 26va. 54 Summa ad D. 99 c. 1 v.unam formam: Idest dignitatem habent; idem enim dicitur patriarcha et primas et licet hcc nomina sint diucrsa tamen dignitatem designant cum ergo hec nomina copulantur per copulatiuam coniunctionem uel distributiuam, ucl fit propter pluralitatem nominum ucl quia in communi usu quidam utuntur hac appellatione et non illa et c contrario ut xviii. q.ii. Abbatibus [c. 18 q.2 c. 18] uel disiunctiua coniunctio ponitur subdisiunctiue ut hic q. (München, Staatsbibliothek lat. 10247 fol. 97vb). 55 Ad D. 99 c. 1 : Prouincie usque renouata idest confirmata, qui non primatum, per hoc apparet quod tripartitus est ordo episcoporum nam alii sunt episcopi, alii archiepiscopi uel metropolitani inter quos nulla est differentia nisi in nomine ut hic, alii primates et patriarche quod idem est. Ysidorus tamen quadripartitum ordinem facit ut D.xxi. c.i. [c.2] (Leipzig, Universitätsbibliothek 986 fol. 83rb). 56 Ad D. 21 pr. v.alii primates: Non uidetur bene distinguere cum idem sit patriarcha et primas ut infra xcviiii. c.i. Si distinguitur sic tantum ratione nominum (München, Staatsbibliothek lat. 10244 fol. lOra).
