Kánonjog 9. (2007)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A primáciák a nyugati egyházban. Egy elméleti fejlődés emlékei a középkori kánonjogtudományban
A PRIMÁCIÁK A NYUGATI EGYHÁZBAN 15 székről beszélnek (a klasszikus pentárchiáról), mások a pápa fősége iránti tiszteletből csak négy keleti pátriárkái széket sorolnak fel - így a „Tractaturus Magister" kezdetű Summa (1182-1185)45 46 és a Summa Reginensis (1191).47 Stefanus Tornacensis különleges véleményt vall ebben a kérdésben: számára a különbség az öt nagy pátriárka és a prímások között csupán Szent Izidor elméleti megkülönböztetése. Valóságban - legalábbis amennyire ez a 99. distinkcióhoz fűzött kommentárjából kitűnik48 - minden prímás, például Gallia prímásai is a pátriárkákkal egyenlő méltósággal rendelkezik. A Summa Parisiensis-ben (1165) részletesebben kidolgozott elméletet találunk, amely szerint a pátriárkák nemcsak az öt klasszikus pátriárkái szék főpapjai lennének, hanem a prímási székek birtokosai is, akik a pátriárkái cím használatára felhatalmazást kaptak. így hét vagy nyolc49 pátriárka lenne, míg a többi metropolitai színt feletti székeket egyszerű primáciának kellene nevezni. De valódi különbséget e két méltóság jogi tartalma között nem lehet találni ennek a Summának a szövegében sem. A Summa Coloniensis a pátriárkátus és a primácia fogalma közötti viszonyt másképpen fogalmazza meg: minden metropolita feletti szék primácia, de a nagy antik székek - bár azok is primáciák - pátriárkátus néven is említhetők.50 Mégis a különbség nem látszik érinteni ezeknek az egyházi méltóságoknak a hatalmát, »hanem csupán a rangelsőbbséget és a tiszteletbeli jogokat közöttük. A vizsgált időszak végén tantummodo comprehendes, appellatione archiepiscopi reliquos primates inproprie conclusit. Io. (JUNCKER, J., Summen und Glossen, in Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Kanonistische Abteilung 14 [1925] 436kk, n. 4). 45 Summa, ad D. 21 c. 1: Romanus Antiocenus Alexandrinus supple Constantinopolitanus et Ierosolimitanus. Isti enim v. patriarche principaliores sunt et primo instituti quam alii ut D.xxii. Renouantes, Diffinimus [c. 6. 7] (München, Staatsbibliothek lat. 10247 fol. 19ra). 46 Ad D. 21 c. 1 v.quadripartitus: Infra D.lxxx. c.ii. contra D.xcix. c.ii. contra, sed potest distingui ita ut patriarche dicantur antonomasticc Constantinopolitanus, Alexandrinus, Antiochenus, Ierosolimitanus ut infra D.proxima c.ult. [D. 22 c. 7], archiepiscopi alii primates, métropolite alii simplices archiepiscopi, quod uidetur ucllc littera sequens ucl distinctio ista tantum est uocabulorum non dignitatum” (Paris, Bibi. Nat. lat. 15994 fol. 6va). 47 Ad D. 99 c. 1 v. capite omnium: Capite omnium innuit quod in omni prouincia debeat esse patriarcha. Quid est quod alibi dicitur tantum iiii. Esse patriarchas ut supra D.xxi. Cleros [c.l]. Tantum iiii. Sunt qui similibus gaudent priuilegiis cum domino papa nichilominus tamen sunt alii ut Aquilensis et Venetus (Biblioteca Apostolica Vaticana, Vat. Reg. 1061 fol. 18va-b). 48 Hic dicit, patriarchas et primates idem esse, solo tantum nomine differre. Quor. Supra ment., scii. 80.D. prim. Et pair., sicut Constantinopolitanus, Alexandrinus, Antiochenus, apud nos Lugdunensis, Biturriccnsis, Treverensis. Nam Lugdunensis primas est Celticae Galliae et habet sub sc archicpiscopum Senoncnsem, Turronensem, Rotomagensem. Et Bituriccnsis primas est Aquitanicae Galliae habens sibi subiectos archicpiscopum Narbonensem, Burdegalenscm et Anxcnscm. Treverensis autem primas est Belgicae Galliae, sed a prim., quoniam a maiore non debet fieri ad minorem vel aequalem appellatio, c. 3. Primae i.e. romanae. Hodie neque istud neque sequens locum habet. Nam et summus sacerdos et universalis pontifex hodie appellatur; vel dicamus, hic dici de aliis primis sedibus a romana. c.5. (SCHULTE 118kk.). 49 Ad D. 99 pr: De primatibus. Addit ad hoc capitulum ostendens idem esse primatem et patriarcham sed nomina sunt diversa. Hodie tamen hoc nomen patriarcha approbatum est ad septem vel octo, [c.l] (The Summa Parisiensis on the Decretum Gratiani, ed. T.P. MCLAUGHLIN, Toronto 1952. 77). 50 III. 6: Omnis enim patriarcha primas est, set non conucrtitur (Fransen, G. - Kuttner, S. [ed.], Summa „Elegantius in iure diuino” seu Coloniensis [Monumenta Iuris Canonici, A, 1/1], New York 1969. I. 116).
