Kánonjog 9. (2007)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A primáciák a nyugati egyházban. Egy elméleti fejlődés emlékei a középkori kánonjogtudományban

14

Erdő Péter

volt.38 Reimsi Hinkmár megkísérelte az archiepiscopus kifejezést, mint prímás szinonimáját használni. De Gratianus számára és a Decretum kommentátorai számára a döntő Pseudo Isidor hatása volt, aki a prímás tisztségét a pátriárkák tisztségével azonosította. Paucapalea (1140-1148) hangsúlyozta ennek a két méltóságnak azonosságát39 bár nem vette figyelembe a megyéspüspök feletti hierarchia általános összképét. A továbbiakban Sevillai Szent Izidor szövegét kezdték magyarázni, amely a Decretum Gratiani 21. distinkciójában szerepel. A magyarázatok ámyaltabbakká váltak. Ez a szövegrészlet kimondja, hogy a püspökök rendje négy részre (négy különböző hivatalra) oszlik, amelyek eszerint a következők lennének: püspökök, metropoliták, érsekek és pátriárkák. Mivel az érsekek és metropo- liták azonossága a XII. század második felében már általánosan elfogadott volt, kezdték azt hangsúlyozni, hogy az érsekek (archiepiscopi) az adott szövegrészletben a prímásokat jelentik. Ez az állítás azonban egy másikat is maga után vont, azt nevezetesen, hogy a prímások és a pátriárkák két különböző hierarchikus fokozatot alkotnak. Már Petrus Lombardus kijelentette szentenciáiban (1155-1157), hogy az érsekek (archiepiscopi) a Decretum Gratiani 21. distinkció első fejezetében prímásokat jelentik.40 Ezt az állítást később elfogadta Rußnus,41 Stefanies Tornacensis (kevéssel 1160 után)42 és sokan mások. De maga Petrus Lombardus reflektált ennek a véleménynek a következményeire is: a pátriárkák - továbbra is a 21. distinkció 1. kánonja szerint - nem azonosíthatók teljes mértékig a prímásokkal. A pátriárkái méltóság ugyanis csak az apostoli székekre vonatkozna (vagyis a petrinus székekre), azaz Rómára, Antióchiára és Alexandriára.43 Ezt a különbség- tételét azután számos más kánonjogász is ismétli, akik közül azonban egyesek — mint Ioannes Faventinus (1171 körül),44 de maga Huguccione is45 - öt pátriárkái

38 DU CANGE, Glossarium mediae, VI. 496.

39 Summa, ad D. 21 c. 1 § 1: Quaeritur, cum Isidores omnia alia ecclesiasticorum graduum nomina posuerit, quare primatis nomen praetermisit? Cui rispondendum, quia primates et patriarchae, licet diversa sint nomina, unam tamen formam tenent, et ideo posito uno non fuit nccesse ponere alterum (Die Summa des Paucapalea, über das Decretum Gratiani, cd. J. F. SCHULTE, Giessen 1890 [uny. Aalen 1965], 21).

40 IV 24, 12: Nota quod archiepiscoporem nomine primates superius significasse videtur, et metropolitanorem, quos nunc archiepiscopus dicimus (PL 192, 905).

41 Summa, ad D. 21 c. 1: Cleros et clericos usq, in patriarch., archiep., metropol. Archiepiscopus vocat primates, qui super alios archiepiscopos; metropolitanos vero eos dicit, qui sunt simpliciter super episcopos (Die Summa Decretorum des Magister Rufinus, ed. H. SINGER, Paderborn 1902, [uny. Aalen - Paderborn 1963], 44).

42 Summa, ad D. 21 c. 1: (...) quadripartitus. Quaeritur, quare non posuerit nomen primatum? Sed primates et patriarchae, licet diversa sint nomina, unam tamen formam tenent. Videntur autem idem esse metropolitac et archiepiscopi. Sed credo, per patriarcham intelligi apostolicum et quosdam paucos, scii. Constantinopolitanum, Antiochenum et Alexandrinum atque Hierosolymitanum, per archiepiscopos vero reliquos patriarchas vel primates, per metropolitanos, quos archiepiscopos consueto usu loquendi appellamus (SCHULTE 30).

43 Sententiae IV 24, 12 (PL 192, 905).

44 Glossa ad D. 21 c. 1: Infra di.xcviiii, c.i. contra. Sed ibi istorum nominum significationis proprietas retinetur; dum archiepiscopos et metropolitanos quemadmodum primates et patriarchas eandem formam tenere asserit, diucrsitas dumtaxat in nominibus ostendit, quod etiam ex distinctione lxxx.ii. capitulo innuitur. Hic autem in patriarchi [!] nomine primas quinque sedes