Kánonjog 9. (2007)
KÖNYVSZEMLE
142 KÖNYVSZEMLE tevékenységének végső horizontjára utal - határozza meg minden egyházi hivatal működését, amelyet a lelkek üdvösségében, mint egyházi közjóban határozhatunk meg. Látható, hogy az Erdő érsek új könyvében megjelenő kérdések, és az azokra te- ológusi érzékenységgel adott válaszok, nem pusztán a kánonjogász olvasó számára szolgálnak további támpontokkal, hanem alapvetően érintik a krisztushívők helyzetét. Ennek nagyon jó kifejezését adja az „Egyház mint szent nemzet” címet viselő tanulmány (89-98). A „Világiak munkája a plébánián. Teológiai és egyházjogi vonatkozások” téma pedig, ténylegesen kapcsolódik a hívők egyházban való mindennapi aktív életéhez. A II. rész 18-19. fejezete azért is fontos, mert a megszentelt életet élő csoportok, továbbá az újonnan megjelenő lelkiségi mozgalmak, a világi társadalomban sajátosan is formálják a katolikus Egyház XXI. századi képét, így tevékenyen hozzájárulnak az Egyház mindennapi evangelizációs működéséhez, különösen az új generációk számára. Annak ellenére, hogy a kötetben megtalálható témák többsége önálló cikk formájában, magyarul vagy idegen nyelven már napvilágot látott, mégis integránsán egységes munkát tarthatunk a kezünkben. Egyfelől a mü szerkezete követi az Egyházi Törvénykönyv felosztását, amely megkönnyíti kezelését. Másfelől, látható, hogy az egyes tanulmányok tartalmilag és szerkezetileg átdolgozva, egységes koncepciót követve kerültek összegyűjtésre. A hivatkozásokban szereplő legújabb nemzetközi és hazai szakirodalom, a szöveg egészében megtalálható keresztutalások és gondolati hivatkozások, a valódi önálló mü jelleget adják Erdő Péter legújabb kötetének. Sőt, többször szembesülhetünk a mű olvasása közben, a nyájáért felelős és aggódó lelkipásztor gondoskodó iránymutatásával is. A kötet végén az egyes tanulmányok eredeti megjelenési helyének listája olvasható (542-544). Az „Elő Egyház joga” jól mutatja, hogy az Egyház mindennapi életében újra és újra felbukkanó - akár pasztorális - kérdések megválaszolása, mértékadó módon, csakis az egyház diszciplináris működésének és a Tanítóhivatal álláspontjának ismeretében lehetséges. Ezért az Egyház mindennapos élete szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a krisztushívők minél inkább értsék egyházuk működési logikáját és az apostoli korig visszanyúló fegyelmi hagyományát. Erdő Péter bíboros új munkája ebben segíti a papokat, világiakat, és minden - a katolikus Egyház jogrendje iránt érdeklődő olvasót. SZUROMI Szabolcs Anzelm O.Praem. ERDŐ Péter, Geschichte der Wissenschaft vom kanonischen Recht. Eine Einführung (Kirchenrechtliche Bibliothek 4), Berlin, Lit Verlag, 2006,206 pp. A kánonjognak, mint önálló jogrendnek a történetével foglalkozó tudományágak között három nagy területet különböztetünk meg: a forrástörténetet, az intézménytörténetet és a tudománytörténetet. Erdő Péter bíboros, prímás, Eszter- gom-budapesti érsek, a legutóbbi területről jelentette meg német nyelvű kézi-
