Kánonjog 9. (2007)

JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: Az alkoholizáló életmód hatásának figyelembe vétele a házassági beleegyezés vizsgálatánál

Joggyakorlat

129

élednek fel bizonyos szociális hatások következményeképp. Az azonban bizonyos, hogy a később kialakuló alkoholizmusnak feltétele az ilyen magatartás minták megléte.

Lehetséges, hogy az alkoholista szülő gyereke nem válik alkoholistává, se kodependenssé, de komoly nehézségei lesznek a párkapcsolat létrehozásában. Az egyik súlyos probléma az életükben a bizalom hiánya. Nem tud megbízni a másikban, mivel a szüleiben való bizalmát is elvesztette. Az alkoholista szülő, de a kodependens szülő magatartása is hirtelen változott, kiszámíthatatlan volt. A gyermek a szeretet - gyűlölet hullámzásában nem tudott tájékozódni, nem tudta előre felmérni, hogy egy-egy tette mit fog a szülőből kiváltani. A stressz hatások a gyermeknél pszichózist idézhetnek elő. A gyermek csalódott a szüleiben, mert az nem tartották be ígéretüket. A gyakori csalódás megkeményedéshez vezet; az erőszakos cselekmények miatt pedig, még kevésbé érezi biztonságban magát a családban.

Az alkoholista szülők gyermekének problémát jelent az érzelmek kimutatása. A gyerekek szeretik a szüleiket, ugyanakkor félnek tőlük, és emiatt elrejtik érzéseiket, jó arcot vágnak mindenhez. Sajnálják a nem- alkoholizáló szülőt, de úgy érzik, hogy hideg hozzájuk. A gyermekek ezekkel az érzésekkel magukra maradnak, és felnőttként gyakran alakul ki bennük pánik félelem illetve depresszió. Hiányzik nekik a szülői szeretet, ezért korán elhagyják a szüleiket, másoknál keresik a szeretetet, de rendszerint hasonló párkapcsolatba kerülnek. Mivel alacsony az önértékelésük, úgy érzik, hogy nem szeretetre méltóak, életük középpontjába a másik felet helyezik, és mindent elkövetnek, hogy megtartsák. A másik személy viszont menekül ebből a szoros kötöttségből több szabadságra vágyik.

Ezek a fiatal felnőttek azokat a szerepeket viszik tovább, amiket gyermekkorban a túlélés érdekében felvettek. Nagy felelősségérzet jellemzi őket, ezt akkor sajátították el, amikor az idősebb testvérnek kellett gondoskodnia a testvéreiről. Ezek a fiatalok komolyak, mégis félnek attól, hogy életüket egy partner kapcsolatra építsék. Sokan közülük „alkalmazkodók”, de ennek hátterében az áll, hogy félnek minden konfliktustól, kerülik a felelősségteljes szituációkat. Vannak, az un. „láthatatlan” emberek, akik minden konfliktust elkerülnek, nem mutatnak soha ellenállást, önmagukról nem beszélnek, és vannak köztük „bűnbakok” akik direkt magukra irányítják a figyelmet, valamint akadnak „bohócok” akik a nevettető szerepet vállalják, és felnőttként ezt játsszák tovább.

Ezek a fiatalok lehet, hogy alkoholisták lesznek, de ebben az esetben, ahogy korábban mondtam, nincs a szülő és a gyermek alkoholizmusa között ok- okozati összefüggés, egyszerűen arról van szó, hogy úgy nőttek fel, hogy látták, hogy a felnőtt élethez hozzá tartozik az ital. Ha nem teljesen ép, erős személyiségek, akkor a feszültségeket nehezen viselik, ha konfliktusaikat nem tudják megoldani, hamar az alkoholhoz nyúlnak. A feszültségek elől az ital átmeneti menekülést kínál. Ha nem lesznek alkoholisták, akkor is komoly problémáik lehetnek, ha házasságot kötnek. A bizalom hiánya, a másik féllel való stabil partner kapcsolat kiépítésére, az érzelmek kimutatására való képtelenség, a felelősségteljes helyzetek fel nem vállalása képtelenné teheti őket a házassággal járó terhek vállalására.