Kánonjog 9. (2007)

JOGGYAKORLAT - Hársfai Katalin: Az alkoholizáló életmód hatásának figyelembe vétele a házassági beleegyezés vizsgálatánál

Joggyakorlat 129 élednek fel bizonyos szociális hatások következményeképp. Az azonban bizo­nyos, hogy a később kialakuló alkoholizmusnak feltétele az ilyen magatartás min­ták megléte. Lehetséges, hogy az alkoholista szülő gyereke nem válik alkoholistává, se kodependenssé, de komoly nehézségei lesznek a párkapcsolat létrehozásában. Az egyik súlyos probléma az életükben a bizalom hiánya. Nem tud megbízni a másik­ban, mivel a szüleiben való bizalmát is elvesztette. Az alkoholista szülő, de a kodependens szülő magatartása is hirtelen változott, kiszámíthatatlan volt. A gyermek a szeretet - gyűlölet hullámzásában nem tudott tájékozódni, nem tudta előre felmérni, hogy egy-egy tette mit fog a szülőből kiváltani. A stressz hatások a gyermeknél pszichózist idézhetnek elő. A gyermek csalódott a szüleiben, mert az nem tartották be ígéretüket. A gyakori csalódás megkeményedéshez vezet; az erő­szakos cselekmények miatt pedig, még kevésbé érezi biztonságban magát a csa­ládban. Az alkoholista szülők gyermekének problémát jelent az érzelmek kimutatása. A gyerekek szeretik a szüleiket, ugyanakkor félnek tőlük, és emiatt elrejtik érzése­iket, jó arcot vágnak mindenhez. Sajnálják a nem- alkoholizáló szülőt, de úgy ér­zik, hogy hideg hozzájuk. A gyermekek ezekkel az érzésekkel magukra marad­nak, és felnőttként gyakran alakul ki bennük pánik félelem illetve depresszió. Hi­ányzik nekik a szülői szeretet, ezért korán elhagyják a szüleiket, másoknál keresik a szeretetet, de rendszerint hasonló párkapcsolatba kerülnek. Mivel alacsony az önértékelésük, úgy érzik, hogy nem szeretetre méltóak, életük középpontjába a másik felet helyezik, és mindent elkövetnek, hogy megtartsák. A másik személy viszont menekül ebből a szoros kötöttségből több szabadságra vágyik. Ezek a fiatal felnőttek azokat a szerepeket viszik tovább, amiket gyermekkor­ban a túlélés érdekében felvettek. Nagy felelősségérzet jellemzi őket, ezt akkor sa­játították el, amikor az idősebb testvérnek kellett gondoskodnia a testvéreiről. Ezek a fiatalok komolyak, mégis félnek attól, hogy életüket egy partner kapcsolat­ra építsék. Sokan közülük „alkalmazkodók”, de ennek hátterében az áll, hogy fél­nek minden konfliktustól, kerülik a felelősségteljes szituációkat. Vannak, az un. „láthatatlan” emberek, akik minden konfliktust elkerülnek, nem mutatnak soha el­lenállást, önmagukról nem beszélnek, és vannak köztük „bűnbakok” akik direkt magukra irányítják a figyelmet, valamint akadnak „bohócok” akik a nevettető sze­repet vállalják, és felnőttként ezt játsszák tovább. Ezek a fiatalok lehet, hogy alkoholisták lesznek, de ebben az esetben, ahogy ko­rábban mondtam, nincs a szülő és a gyermek alkoholizmusa között ok- okozati összefüggés, egyszerűen arról van szó, hogy úgy nőttek fel, hogy látták, hogy a felnőtt élethez hozzá tartozik az ital. Ha nem teljesen ép, erős személyiségek, ak­kor a feszültségeket nehezen viselik, ha konfliktusaikat nem tudják megoldani, ha­mar az alkoholhoz nyúlnak. A feszültségek elől az ital átmeneti menekülést kínál. Ha nem lesznek alkoholisták, akkor is komoly problémáik lehetnek, ha házasságot kötnek. A bizalom hiánya, a másik féllel való stabil partner kapcsolat kiépítésére, az érzelmek kimutatására való képtelenség, a felelősségteljes helyzetek fel nem vállalása képtelenné teheti őket a házassággal járó terhek vállalására.

Next

/
Thumbnails
Contents