Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Újházi Lóránd: A klerikusok pszichés alkalmassága és erre vonatkozóan az egyházi hatóság joga és kötelessége
102 Közlemények Isten igéjéhez való viszonyt jellemzi.4 Ebből fakad az alkalmas pásztorhoz való jog, aki pszichésen is alkalmas a rábízott rendi feladatok ellátására. Az Isten igéjéhez való jog nem független a szentségekhez való jogtól „nemcsak azért mert a szentségek kiszolgáltatásának a formája is többé - kevésbé az emberi szavakon keresztül történik, hanem az evangelizáció elválaszthatatlan a szakramentalizá- ciótól.”5 így, a klerikus pszichés alkalmasságát az Isten igéjének és a szentségek szolgálatával együtt kell látni. A krisztushívőnek azonban nemcsak joga az Isten igéjéből és a szentségekből való táplakozás (azon belül is a legszentebb Eukarisz- tiából, ahogy az elmúlt években II. János Pál pápa olyan sokszor kiemelte), hanem egyszersmind kötelessége is. Csak ezekkel az eszközökkel — és nem valami absztrakt módon - érhetik el életük megszentelődését, azaz, hogy szentté váljanak,6 amint arról a II. Vatikáni Zsinat (LG 39-42; AA 6) és a CIC 210. kánonja is beszél.7 A CIC ( 1917) csak arról szólt, hogy a klerikusok kötelessége a laikusok számára biztositani mindazokat a lelki javakat, melyek az üdvösséghez szükségesek.8 Ebből jól látszik, hogy a II. Vatikáni Zsinat egy teljesebb célt állít a krisztushívők elé, amely egyúttal nagyobb felelősséget ró a klerikusokra. 2. Lelkipásztori szempontok—jog a lelkipásztor ellátáshoz Nemcsak a szentségekhez és az Isten igéjéhez van joguk a krisztushívőknek, hanem egy tágabb értelemben vett lelkipásztori gondoskodáshoz is. Ez különösen is aláhúzza, hogy a lelkipásztori gondoskodásra kiválasztott klerikusoknak pszichésen is alkalmasnak kell lenniük feladatuk végzésére. Hogy pontosan mit is jelent a lelkipásztori gondoskodás, nehéz meghatározni. Feltételezhetjük, hogy mindaz beletartozik, ami az adott hivatal lelkipásztori ellátásához hozzátartozik. Nézzük most csak azokat, melyekre a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai és az Egyházi Törvénykönyv kánonjai is utalnak. Az első, a szentségekre való felkészítés, szorosan kapcsolódik a szentségek felvételéhez (843. k. 2. §), sőt elősegíti a szentség gyümölcsözőbb vételét. Nyilvánvaló, hogy a hitoktatás megfelelő ellátása is megköveteli a pszichés alkalmasságot (773. k). A hívek intellektuális képzésével, mint a laikusok alapvető jogával, is találkozunk a CIC második könyvében (229. k. 1. §), ami aláhúzza a klerikusok kötelességét, hiszen a laikusok nem képesek betölteni az evilági dolgok evangéliumi szellemmel való átitatásának feladatát, ha 4 Vö. SCOUPPE, J. P., La dimensione giuridica dei beni salvifici delta parola di Dio e dei sacramenti, in ERRÁZURIZ, C.J. - NAVARRO, L. (cd.), II concetto di diritto canonico, storia e prospettive, Milano 2000. 124. 5 ERRÁZURIZ, C.J., II munus docendi Ecclesiae diritti e doveri dei fedeli, Milano 1991. 40. 6 Vö. Can. 210, in CAPARROS, E. - THÉRIAULT, M. - THORN, J. (cd.), Code of Canon Law Annotated, Montrcál 2004. 171 (HERVADA, J). 7 A Lumen Gentium 32. pontja ezt így fogalmazta meg: „Jóllehet tehát az Egyházban nem mindenki ugyanazt az utat járja, valamennyien meghívottak az életszentségre, és ugyanabban a hitben részesültek Isten igazságossága szerint.” Vö. CAPARROS - THÉRIAULT - THORN (cd.), Code of Canon, 171 (HERVADA, J). 8 CIC (1917) can. 682 - Laici ius habent recipiendi a clero, ad normam ecclesiasticae disciplinae, spiritualia bona et potissimum adiumenta ad salutem necessaria.
