Kánonjog 9. (2007)
KÖZLEMÉNYEK - Újházi Lóránd: A klerikusok pszichés alkalmassága és erre vonatkozóan az egyházi hatóság joga és kötelessége
Közlemények 103 nem rendelkeznek helyzetükhöz mérten kellő ismerettel a hitükről, az Evangélium üzenetéről.9 Mindez természetesen azt is jelenti, hogy a klerikus pszichés betegsége nem lehet akadálya ezen evangéliumi üzenet átadásának, hiszen ezzel magának az egyháznak a missziója csorbulna.10 11 3. A hiearchia küldetése alkalmas pásztorok biztosítása tekintetében Az alkalmasság fontosságot nemcsak a laikusok jogai felől, hanem a hierarchia oldaláról is megközelíthetjük. A laikusok krisztushívők és a klérus között nagyfokú kölcsönösséget fedezhetünk fel (LG 18; 24). A laikus krisztushívőknek joguk van a pszichésen egészséges pásztorokhoz, az egyházi hierachiai részéről pedig kötelesség, hogy ilyen pásztorokat biztosításának a hívek számára. Az egyházi hierarchiának komoly felelőssége van abban, hogy megfelelő kereteket bizosítson a krisztushívők lelki szükségleteinek segítésére. Ez nem pusztán egy egyházjogi előírás teljesítése, hanem, magának az alapító szándékának a követése, mellyel a szolgálatokat elrendelte és az üdvösség szolgálatába állította.11 Az Egyházban Krisztus szándékából különböző szolgálatok vannak (LG 11), de nem akármilyen módon, hanem az alapító által meghatározott tanbeli és fegyelmi normák szerint, melyhez a jogalkotónak az Egyházban mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban tartania kell magát. E szerint, a papsággal, kapcsolatos legfontosabb követelmények, magától Krisztustól származnak, hiszen a szolgálat nem szakadhat el az alapító szándékától. Azok, akik a szent hatalomból részesültek - magának a szent hatalomnak a természete miatt — az Egyház építésére rendeltettek, azaz Isten népének a szolgálatára (LG 28); lelkipásztori szolgálatra (CD 11); a lelkekről való gondoskodásra (CD 28); a nép vezetésére (AG 20); az egyházkormányzatban való segédkezésre (PO 7); Krisztus titokzatos testének építésére. így, természetesen ezen célok és feladatok bennfoglaltan megadják a szent rendre való alkalmasság - beleértve a pszichés alkalmasság - kritériumait is. Mindez jól mutatja, hogy az alkalmasság kérdése szorosan kapcsolódik az egyházi hierarchia Krisztus által meghatározott céljaihoz. A jogalkotónak éppen abban van a felelőssége, hogy egyre pontosabban, és az adott korra alkalmazva megfogalmazza, mi az, ami elősegíti és mi az, ami veszélyezteti a szent rendben részesültek, Krisztus által rendelt szolgálatát. Ebből adódón, a törvényhozó nem abszolút szabadsággal határozza meg azokat a tulajdonságokat (pszichés egészség, érettség, rátermettség, stb.), amelyek kritériumként szolgálnak a szent rend kiszolgáltatásához. A 9 Ez a képzés az élet egyes kiemelt területein különösen fontos lehet; így a közélet, a média, a politika területén a laikus krisztushívők helyesen, evangéliumi szellemben formált lelkiismcrete, nagyban hozzájárulhat az egyház küldetéséhez. Ellenkező esetben visszavetheti a sajátos egyházi küldetés teljesítését. Ezért a klerikusok alkalmassága, pszichés rátermettsége rendkívül fontos az ilyen területeken dolgozó laikus krisztushívők képzése szempontjából. 10 Vö. Can. 229, in MARZOA, Á. - MIRAS, J. - RODRÍGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, II/1. 190-191 (CAPARROS, E). 11 „Az Úr Krisztus Isten népének lelkipásztori gondozására és szüntelen gyarapítására egyházában különféle szolgálatokat alapított, melyek az egész test javát célozzák. A szent hatalommal föl- ruházott szolgák ugyanis testvéreiknek szolgálnak, hogy mindazok, akik Isten népéből valók, s ezért valóságos keresztény méltóságnak örvendenek, szabadon és rendezetten törekedve ugyanarra a célra, eljussanak az üdvösségre.” LG 32.; lásd még LG 20, 24-27; PO 4-6; CD 12-16.
