Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
Belső fórum és külső fórum a kánonjogban 21 nyer azokban a sajátos esetekben, amelyekről a 916. kánon szól. Ez a törvényi rendelkezés természetesen belső fórumon működik, még akkor is, ha nem egyedi közigazgatási intézkedésről van szó, mint a belső fórumra adott kegyek esetében. A harmadik szint a külső fórum szintje. Ezen a fórumon az egész fentebb leírt esetből nem tűnik fel semmi, hiszen a bűnös nyilvánosan ártatlannak tűnik, és a bűn elengedése után (először tökéletes bánat útján, majd szentségi gyónás útján) ontológiai állapota megfelel annak az állapotnak, amelyben az egyházi társadalom nyilvánossága előtt van. Egyéb tények, amelyek feszültséget okozhatnak a belső és a külső fórum között, lehetnek azok a rejtett tények, amelyek egy szentséget tesznek érvénytelenné. A szentségi karakter ugyanis szintén olyan valóság, amelyet közvetlen emberi eszközökkel nem tudunk tapasztalni. Az Egyháznak itt is vélelmekkel kell dolgoznia. Az egyik ilyen vélelem, hogy egy személy akaratnyilvánítása megfelel tényleges szándékának (vö. 1101. k. 1. §). Nem csupán a házassági beleegyezés színlelése esetén, hanem más helyzetekben is lehetséges a hamis akaratnyilvánítás. Ha például egy felnőtt ember megkeresztelkedik vagy az egyházi rend szentségét nyeri el, de pozitív akarata ellenére, akkor ezek a szentségek nem kerülnek érvényesen kiszolgáltatásra. A kiszolgáltató eltérő vagy elégtelen szándéka is (például ha valakijátékból keresztel) érvénytelenné teheti a szentséget. Az egyházi rend feladásának érvénytelensége kinyilvánítására az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció illetékes, amely bírói és közigazgatási úton is eljárhat44. Mivel egy tény kinyilvánításáról van szó, nyilvánvaló, hogy az eljárás a külső fórumon mozog. De éppen az a tény, hogy a kinyilvánítás előtt feszültség van a személy ontológiai állapota és a nyilvános látszat között, jelzi hogy itt az élet két szintje közti különbségről van szó. A fent említett esetekben a feszültség az ontológiai valóság és a külső fórumon működő vélelem között jelenik meg. A hatás érvénytelensége egy bizonyos cselekedet természetéből fakadó szükségszerű következmény. Más a helyzet akkor, amikor az emberi cselekedetnek rejtett következménye van a kánonjog alapján, mint például az önmagától beálló büntetések esetében, mondjuk a bűntárs feloldozása (1378. k.), az Oltáriszentség meggyalázása (1367. k.), vagy a gyónási titok közvetlen megsértése esetén (1388. k. 1. §). III. Következtetések A külső és belső fórum különbségének és feszültségének legfontosabb helyzeteit áttekintve, a bevezetőben megfogalmazott kérdésekre az alábbi összefoglaló választ adhatjuk: 1) A kánonjogban elsősorban akkor léteznek feszültségek és különbségek a külső és belső fórum között, amikor olyan rejtett tényekről van szó, amelyek természetüknél fogva valamilyen hatással rendelkeznek az Egyház jogrendjében is. 44 II. JÁNOS PÁL, Const. Ap. Pastor Bonus, 1988. VI. 28, art. 68: AAS 80 (1988) 877. A köz- igazgatási eljárás szabályaihoz lásd Congr. Cult. Sacr. Regulae servandae, 2001. X. 16: AAS 94 (2002) 292-300. Vö. AMENTA, P., La nuova normatíva per lo svolgimento dette cause di dichiarazione di nullità detl’ordinazione: commento e primi rilievi, in Folia Canonica 5 (2002) 163-177.
