Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
22 Erdő Péter Ezek a tények, lehetnek természetes tények, mint egy akarati tett, például a házassági beleegyezés vagy egy olyan cselekedet, amely kizár valamilyen szentséget, stb. Az ilyen rejtett tényekkel kapcsolatos vagy azokkal ellenkező külső cselekedetek alapján lehetséges, hogy vélelmek keletkeznek, amelyek érvényesek a külső fórumon a társadalom előtt, de ezek a vélelmek nem esnek egybe az objektív valósággal. Egyes esetekben ezeknek a tényeknek ajogi és nemcsak jogi hatása láthatatlan valóság, mint például a házassági kötelék, a keresztség, a bérmálás, a szent rend szentségi karaktere vagy a kegyelem állapota. Ezek a valóságok teológiailag értékelhetők, mégis jelentőségük van az Egyházon belüli jogi kapcsolatok tekintetében. Az Egyházban lévő különböző tipikus helyzetek vizsgálatából kitűnt, hogy a társadalmi dimenzió és az ontológiai dimenzió közötti konfliktusok kétféle csoportba sorolhatók: Az első az egyszerű, rejtett ontológiai valóság és a külső fórum közötti feszültség, a második viszont az a lehetséges feszültség, mely a belső fórum és a külső fórum között áll fent. A belső fórum tehát nem mentes teljesen az egyházkormányzati hatalom gyakorlásától, sőt sok jogi helyzet és sok rejtett jogviszony, amely a belső fórumon létezik, éppenséggel jogszabályok vagy jogcselekmények miatt áll fenn. Mindebből úgy tűnik, kirajzolódik a válasz a második kérdésre. 2) Az Egyházban a belső fórumnak is jogi jellege van. Jogi, mivel olyan szituációkat kell szem előtt tartania, amelyek kánonjogi normákból fakadnak, egyházi hatósági intézkedésekből származnak (mint például a felmentések és más kegyek, stb.), illetve más jogcselekményekből fakadnak. Mindent összevetve, a belső fórum is fórum a szó legáltalánosabb és legrégibb értelmében. Nem mindig abszolút módon szükséges, hogy a belső fórumon hatással rendelkező tények oly mértékben rejtettek legyenek, hogy ne is legyen semmilyen törvényes bizonyíték lehetséges létüket illetően. Esetenként elegendő - még egyes csak belső fórumra érvényes intézkedések működéséhez is - hogy ezek a tények csupán ne legyenek nyilvánosan ismertek vagy könnyen megismerhetők a társadalom számára. így egy bűncselekmény, amely esetleg bizonyítható is, főként belső fórumon járhat következményekkel, amikor az önmagától beálló cenzúra bekövetkezik. A büntetés nyilvánosan akkor fog teljesen működni, mikor ezt a cenzúrát ki is nyilvánítják, így lesz meg minden hatása a külső fórumon is. A belső fórum valóban jogi főként azért, mert az Egyház eredendő strukturáltsága, mely alapítása óta fennáll, és a tételesjogi normák együttese, mely az eredendő szervezetre épül, a kánonjog kettős valóságát alkotja, ahogyan ezt a Sacrae Disciplinae Leges kezdetű apostoli rendelkezésben II. János Pál pápa is kimondja45. Az Egyház sajátos jellege, hogy tudniillik szentségi, kegyelmi valóság és ugyanakkor emberi közösség, magyarázatot adhat arra, hogy ez a kettősség jogát is jellemzi. Az Egyházban az a sajá45 Const. Ap. Sacrae Disciplinae Leges, 1983. I. 25: AAS 75 (1983) Pars II, XI. Vö. II. JÁNOS PÁL, Alloc., 1983. II. 3, nr. 8: AAS 75, (1983) Pars I, 461: „(...) ha az Egyház - Krisztus teste - szervezett együttes, ha a tagok és funkciók (...) sokféleségét foglalja magában, ha a nagyszámú részegyházban megsokszorozódik, akkor annyira sűrű benne a kapcsolatok szövedéke, hogy már jelen van benne, már nem hiányozhat belőle a jog. Az átfogó és lényegi értelemben vett jogról beszélek, mely megelőzi a szó sajátos értelmében kánoni meghatározásokat, levezetéseket vagy alkalmazásokat. A jogot ezért nem lehet úgy felfogni, mint idegen testet, feleslegessé vált felépítményt vagy vélt evilági igények maradványát. A jog az egyház életének természetéhez tartozik”.
