Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
Belső fórum és külső fórum a kánonjogban 19 cikkelyében azonban kijelenti, hogy a Penitenciária kegyeket adományoz3 * * 38. A kánonjogi Codex a kegyről az egyedi, közigazgatási intézkedések között szól (59. k.). A közigazgatási intézkedések végzéséhez végrehajtói hatalomra van szükség (35. k.). Ebből az elvből az a benyomás fakadhat, hogy a Penitenciária, mivel belső fórumra kegyeket oszt, végrehajtó hatalommal jár el, nem pedig a szó szoros értelmében vett bírói hatalommal. Megjegyzendő azonban, hogy a kormányzati hatalom hármas felosztása az Egyházban csak a XX. század utolsó évtizedeiben honosodott meg. Az Apostoli Penitenciária viszont a Dataria és a Kancellária megszüntetése óta a Szentszék legősibb központi hatósága. Kezdetei a XII - XIII. századra nyúlnak vissza39. Az Apostoli Szentszék bíróságai között említhetjük a Hittani Kongregáció bíróságát is40, mely illetékes arra, hogy ítéletet hozzon „a hit elleni bűncselekményekről és azokról a legsúlyosabb bűncselekményekről, amelyeket az erkölcs vagy a szentségek kiszolgáltatása terén követtek el”41. Még ha az eljárásjogi szabályok ezekben az esetekben nem is nyilvánosak, nincs szó arról, hogy bírói hatalmat gyakorolnának belső fórumon. Sőt, a 2001. május 18-án az ordináriusoknak küldött tájékoztató levélből42 43 kitűnik, hogy a püspök miután egy ilyen jellegű bűncselekményről értesült, az előzetes vizsgálatot követően köteles értesíteni a Kongregációt, és elsőfokon a saját egyházmegyei bíróságánál eljárni, hacsak a Kongregáció nem vonja magához az ügyet. Természetesen itt külső fórumon folytatott perről van szó. A Hittani Kongregáció a Pastor Bonus 52. cikkelye szerint, ezekben az esetekben azért jár el, hogy „kánoni szankciókat nyilvánítson ki vagy szabjon ki”. Tehát itt külső fórumról van szó. Természetesen a kinyilvánítás előtt egy önmagától beálló (latae sententiae) büntetés feszültséget okozhat a jogi- ontológiai helyzet és a külső fórum között, különösen akkor, amikor titkos esetről van szó. Azonban ha bizonyítékok állnak rendelkezésre a bűncselekményről, a büntetés kinyilvánítása feloldja a különbséget, és érvényesíti a büntetést külső fórumon is. Ugyanez a Kongregáció a hit igazsága védelmezésének céljából a Pastor Bonus 51. cikkelye szerint köteles arra is, hogy felülvizsgálja a tanításokat (írásokat és véleményeket), amelyek az igaz hittel ellenkezőnek tűnnek. Annak a vizsgálatnak, amely számára külön szabályzatot hirdettek ki4j, az eredménye mindig a külső fórumra vonatkozik. Amikor önmagától beálló kiközösítés kerül kinyilvánításra eretnek3S Uo. 39 Vö. GlROTTI, G. in PINTO, P.V. (a cura dí), Commento alta Pastor Bonus e alle norme sussidiarie della Curia Romana (Studium Romanae Rotae, Corpus Iuris Canonici III), Città del Vaticano 2003. 168. 411 II. JÁNOS PÁL, Const. Ap. Pastor Bonus, 1988. VI. 28, art. 52: AAS 80 (1988) 874. 41 Az eljáráshoz lásd II. JÁNOS PÁL, MP Sacramentorum sanctitatis tutela, 2001. IV. 30: AAS 93 (2001) 737-739; Normae de gravioribus delictis Congregationi pro Doctrina Fidei reservatis (Ezeket a normákat kihirdették, de nem hozták nyilvánosságra, ám az anyagi jogi és eljárásjogi szabályok nyilvánosságra hozatalának hiánya még nem jelenti azt, hogy az eljárás csupán a belső fórumra tartozna). 42 AAS 93 (2001) 785-788. 43 Congr. Doct. Fid, Agendi ratio in doctrinarum examine, 1997. VI. 29: AAS 89 (1997) 830-835.
