Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A gyóntató néhány súlyos kötelezettsége
32 KuMiNETZ Géza szükségképp az azonnali feloldozásra. A következőkben felsorolunk néhány olyan esetet, amikor a feloldozás elhalasztása indokolt lehet: a) ha fennáll az a veszély, hogy amennyiben a gyónó azonnal feloldozást kap, nem tartja meg ígéretét. Ez az ígéret a bűnre való alkalom kerülésére, feljelentésre, kár megtérítésére, kibékülésre vonatkozik főleg; b) a feloldozás elhalasztásának pedagógiai célzata is lehet. Ha így a gyónó jobban felismerheti bűne nagyságát, a javulása szükségességét. Természetesen nem tanácsolt a feloldozást elhalasztani abban az esetben, ha a gyónó számára ez jó hírének veszélybe kerülésével járna. A gyóntatónak tehát kötelessége ítélkezni a gyónó felett, éspedig azt kell eldöntenie, hogy a gyónó feloldozható-e. Ennek megítélésében az alábbi elveket kell szem előtt tartania: 1) akiről biztos, hogy érdemtelen a feloldozásra, azt a gyónót soha és semmiféle körülmények között sem szabad feloldoznia* 17; 2) akit pedig a feloldozásra érdemesnek ítél, attól nem szabad a feloldozást megtagadnia; 3) ha valaki felkészültségét illetően kétségei lennének és maradnának, úgy azt a gyónót csak súlyos okból és csak feltételesen szabad bűnei alól feloldoznia. Mikor fordulnak elő gyakran ezek a kételyek? Hogy ti. a gyóntató kételkedik a gyónó őszinte megtérésében, bár a gyónó állítja, hogy bánja a bűneit. Ezek az esetek pl. a következők: 1) ha a gyónó minden küzdelem nélkül ugyanazon bűnökbe esik vissza; 2) ha a gyónó gyakori visszaesés után is csak hidegen és közönyösen mondja a bánatima szövegét; 3) ha bizonyos külső kényszer vagy csak a megszokás vezeti a gyónót a gyónása elvégzéséhez; 4) ha a gyónó minden előkészület nélkül jön gyónni, s erről a készületlenségről a gyónása után továbbra is fennáll, sőt megerősödött a vélelem; 5) ha a gyónó minden alázatosság nélkül végzi gyónását; ha bűneit szépítgeti, magát mentegeti; 6) ha a gyónó a bűneit (legalábbis egyeseket) nem egyszerűen szépíti, hanem azokat rejteni igyekszik; 7) ha indokolatlanul elutasítja, vagyis ésszerűtlen módon tiltakozik a kiszabott penitencia ellen; ha semmibe veszi a gyóntató intelmeit18. IV. A GYÓNTATÓ MINT ORVOS Mint orvosnak, a gyóntatónak tudnia kell azt, hogy melyek a bűn elleni főbb ellenszerek azok elkerülésére, illetve az elkövetett bűnök orvoslására19. Ismernie kell a lelki sebek minden fajtáját, azoknak gyógyító, illetve megelőző orvosságait. Ehhez alapos erkölcstani és lelkipásztorkodástani tudásra van szüksége. E tudományokon túl a gyóntatónak jártasnak kell lennie a keresztény aszkézis elveiben is, sőt előnyös az is, ha kellően tájékozott a misztika dolgaiban. Természetesen ismereteit állandóan frissítenie kell. Ugyanakkor e tudományos ismeretek csak 17 Ugyanakkor látva Isten népe „nagykorúságát”, a feloldozás megtagadása a hívek jelentős részében nem a töredelmet, hanem az ellenkezőjét fokozza, vagyis a bűnben való megátalkodottsá- got, a szentségek, a pásztorok megvetését. Ezt a szempontot sem hagyhatja a gyóntató figyelmen kívül, megőrizve az isteni irgalom és igazságosság isteni összhangját (legalább is törekedvén erre). 111 MlHÁLYFI, Az emberek megszentelése, 242. 17 CSÁSZÁR, Gyóntatok zsebkönyve, 92-93.
