Kánonjog 8. (2006)

JOGSZABÁLYOK - Új jogszabályok IX.

KÁNONJOG 8 (2006) 145-147.

JOGSZABÁLYOK

ÚJ JOGSZABÁLYOK IX.

Az Apostoli Szentszék főbb dokumentumai (jogszabályok és magyarázati útmutatások)

2003.X. 19-2005 V. 31.

(a kihirdetés szerint)

1. Conventio inter Apostolicani Sedem et Rem Publicam Lusitanam, 2004. V. 18, in AAS 97 (2005) 29-50. Tartalma: átfogó megállapodás számos kérdésről a Portugál Köztársasággal.

2. Conventio inter Apostolicam Sedem et Slovachiae rem Publicam, 2004. V. 13, in AAS 97 (2005) 51-60. Tartalma: megállapodás a katolikus oktatásról és nevelésről a Szlovák Köztársasággal.

3. Paenitentiaria Apostolica, Decr. Miraculorum maximum, 2004. XII. 25, in AAS 97 (2005) 90-91. Tartalma: az Apostoli Penitenciária dekrétuma az Eukarisztikus Év alkalmából elnyerhető búcsúkról.

4. Ioannes Paulus II, Alloc, ad Romanam Curiam, 2004. XII: 21, in AAS 97 (2005) 148-150. Tartalma: II. János Pál pápa karácsonyi beszéde a Római Kúria tagjaihoz.

5. Ioannes Paulus II, Alloc, ad Tribunal Rotae Romanae, 2005.1: 29, in AAS 97 (2005) 164-166. Tartalma: A Rota Romana munkatársaihoz intézett beszédében a Szentatya a peres eljárások erkölcsi dimenziójáról szólt, külön kitérve az egyházi bíróságok azon kötelességére, hogy az egyház tanításának megfelelően tartsák magukat a házasságra vonatkozó igazsághoz. Az objektív igazság keresésének erkölcsi kötelessége mellett szólt egy, a házassági perek tekintetében terjedőben lévő helytelen hozzáállásról, és felhívta a bírák figyelmét a kánonjog és a tanítóhivatali megnyilatkozások összefüggésének helyes értelmezésére. A pápa figyelmeztetett arra a veszélyre, amely mindenfajta bírósági eljárásnál fennáll, így a kánoni perek sem kivételek ez alól: egyéni és közösségi érdekek arra késztethetik a bíróságot, hogy különböző módokon elferdítsék az igazságot. A házasságok érvénytelenségét vizsgáló eljárások azonban kimondottan a felek lelkiismeretét érintik, ezért talán kisebb ennek a veszélye. Az eljárásnak az objektív igazság feltárása a célja, és a bírót az igazság szeretetének kell vezetnie. Néha ugyanis az igazságtól való félelem, hogy bizonyos személyeket kellemetlenül érinthet, oda vezethet: a bíró nem törekszik teljes mértékben az igazság feltárására. Az igazságos bírónak azonban nem szabad hagynia befolyásoltatnia magát a körülményektől, vagy egyfajta hamis együttérzéstől. „Felmerült ugyanis egy veszélyes vélemény, amely