Kánonjog 8. (2006)

JOGSZABÁLYOK - Új jogszabályok IX.

146 Jogszabályok szerint vélt pasztorális szempontoktól vezéreltetve semmissé kellene nyilvá­nítani a teljességgel tönkrement házasságokat. Ezt az eljárási és lényegi ele­mek látszatának fenntartása mellett kívánnák elérni úgy, hogy közben a sem­misségijogcímek és azok bizonyítása ellenkeznek a Tanítóhivatal és az egy­házi törvények alapvető elveivel. Ez a magatartás jogilag és morálisan is sú­lyosan hibás, és nem jelent megoldást lelkipásztori szempontból sem a vál­ságba jutott házasságok problémájára.” Az igazság keresésének fontos része a perek vizsgálati szakasza. Bár a gyors jogszolgáltatás az igazság szolgálatá­hoz tartozik, annak nem szabad az igazság rovására mennie. Ezért nem szabad a vizsgálati szakaszt puszta formalitásként kezelni, mintegy már előre eldön­tött tényként kezelve a per kimenetelét. A másik fontos szempont, hogy a bí­rónak a helyesen értelmezett kánoni törvényekhez kell tartania magát, így nem tévesztheti szem elől a kánonjog és az egyház tanítása közötti kapcsola­tot. Egyesek ugyanis tévesen azt gondolják, hogy külön lehet választani a ká­noni törvényeket a tanítóhivatali megnyilatkozásoktól, és míg az előbbiek volnának a kötelezőek, az utóbbiak pusztán egyfajta iránymutatásként szol­gálnának. Ez a pozitivista felfogás megkísértheti a jogászokat, de ellentétben áll a jogról vallott klasszikus és keresztény felfogással. Az egyházi tanítóhi­vatali megnyilatkozások jogi erővel bírnak a jogot érintő területeken anélkül is, hogy azokat jogszabályokba ültetnék át. A jogértelmezésnél ugyanakkor az egyházi tanítás teljességét kell figyelembe venni, azt a hagyomány szerves kontextusába helyezve. Csak így lehet elkerülni az egyes joghelyek szelektív és elferdített olvasatát. A pápa szavai azonban nem csak a bírókhoz szólnak. Ők ugyanis az egyházi bíróságokon mindig a püspök nevében ítélkeznek, aki isteni jogból kifolyólag bírája a rá bízott közösségnek. A püspököknek nem szabad azt gondolniuk, hogy bíróságaik működése pusztán „technikai” kér­dés. Személyes felelősségük, hogy alkalmas bírókról gondoskodjanak az egy­házi bíróságok számára és megbizonyosodjanak arról, hogy az ítéletek össz­hangban állnak a helyes egyházi tanítással. 6. Ioannes Paulus II, Nuntius ob diem ad pacem fovendam, 2004. XII. 8, in AAS 97 (2005) 175-184. Tartalma: A Szentatya üzenete a 2005. január elsejei béke világnapra. 7. Congr. pro Doctr. Fid., Notificatio, 2004. XII. 13, in AAS 97 (2005) 194-203. Tartalma: figyelmeztetés P. Rogerius Haight SJ „Jesus of Symbol of God” című könyvével kapcsolatban. 8. Ioannes Paulus II, Ep. Apóst. II rapido sviluppo, 2005. I. 24, in AAS 97 (2005) 265-274. Tartalma: 11. János Pál pápa üzenete, amelyet a 2005. május 5-én esedékes Tömegtájékoztatási Világnapra írt, s amelyet Szalézi Szent Fe­renc, a katolikus újságírók védőszentjének ünnepén tett közzé. A szentatya kéri a médiában dolgozókat, járuljanak hozzá a gyűlölet és az erőszak falának ledöntéséhez és segítsék elő a békét és a párbeszédet a különböző népek, egy­mással szembenálló csoportok, emberek között, mozdítsák elő az élet igazi kultúráját.

Next

/
Thumbnails
Contents