Kánonjog 8. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Szotyori-Nagy Ágnes: A trulloszi 72-es kánon alkalmazása a mai katolikus bíráskodásban
KÁNONJOG 8 (2006) 115-128. SZOTYORI-NAGY Ágnes A TRULLOSZI 72-ES KÁNON ALKALMAZÁSA A MAI KATOLIKUS BÍRÁSKODÁSBAN Bevezetés; I. A vegyesházasság és valláskülönbség akadálya az ortodox egyházakban (TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS); II. ÉRTELMEZÉSI ÉS JOGALKALMAZÁSI PROBLÉMÁK: 1 A Trulloszi Zsinat 72. kánonjának kiterjedése és a bizánci ortodox gyakorlat a 18. századig', 2. A vegyesházasságokkal kapcsolatos bizánci doktrína és fegyelem a 18. századtól napjainkig', 3. A Trulloszi Zsinat 72. kánonjának hatályon kívül helyezésével kapcsolatos katolikus doktrína a 20. század első felében, 4. Az Apostoli Szentszék bíróságainak gyakorlata a Trulloszi Zsinat 72. kánonja kapcsán', III. A VALLÁSKÜLÖNBSÉG AKADÁLYA A MAI ORTODOXIÁBAN; BEFEJEZÉS BEVEZETÉS A közelmúltban kiadott Dignitas conmtbii kezdetű instrukció,1 hat bevezető cikkelye közül hármat (2-4.) az Egyház házasságok feletti illetékessége problematikájának szentel.1 2 * A DC 4. cikkelyében található rendelkezés értelmében, valahányszor az egyházi bírónak megkeresztelt nem katolikusok házasságának semmisségét kell vizsgálni, azt azon jog alapján kell tennie, amelyet a felek a házasságkötés idején követtek. Az egyházi bíróságok számára ez a rendelkezés nem csak ajánlás értékű, hanem kötelező érvényű. Tehát - fenntartva az isteni jogot - annak az egyháznak vagy egyházi közösségnek a saját jogát (vagy ha ilyen nincs, 1 PONTIFICIUM CONSILIUM DE Legum Textibus, Dignitas connubii, Instructio servanda a tribunalibus dioecesanis et interdioecesanis in pertractandis causis nullitatis matrimonii, 25 ianuarii 2005, Città del Vaticano 2005 (továbbiakban DC). Magyarul: Dignitas connubii. Instrukció az egyházmegyei és egyházmegyeközi bíróságok által a házassági semmisségi ügyek elintézése során megtartandó szabályokról, ford. CSORDÁS Eörs, (Római dokumentumok XXX), Budapest 2005. 2 A rendelkezés hátterében az első kodifikációkhoz képest egy jelentős doktrinális változás áll. A Lumen Gentium 22. pontja (valamint a hozzáfűzött Nota explicalica praevia 2. pontja), szakítva a korábbi nézettel, amely joghatóságról vagy joghatósági hatalomról (potestas jurisdictionis) és rendi hatalomról (potestas ordinis) beszélt, az egyházkormányzati hatalom (potestas regiminis) vonatkozásában a felszenteltség (ordo) meghatározó voltát hangsúlyozta. Vagyis azokban az Egyházakban, amelyekben érvényes apostoli utódlás van, jóllehet nincsenek hierarchikus communióban a püspökök testületének fejével, mégis valódi egyházkormányzati hatalomról beszélhetünk. A kormányzati hatalomról vö. Erdő, P., Egyházjog, Budapest 2005 4 150. kk.; ZUZEK, I., La giurisdizione dei vescovi ortodossi dopo il concilio Vaticano //, in La Civiltà Cattolica 122 (1971) 550-562; valamint LG 22, NEP 2, in A II. Vatikáni Zsinat tanítása. A zsinati döntések magyarázata és okmányai, (szerk.) Cserháti, J., FÁBIÁN Á., Budapest 1992.4 55-56, 83-84. A Zsinat egy másik dokumentumban, az Unitatis redintegratio kezdetű határozatában elismerte (és nem: megadta) a Rómától különvált keleti egyházak jogát arra, hogy saját fegyelmi rendjük szerint kormányozzák magukat (vö. UR 16, in A II. Vatikáni Zsinat tanítása, 393). E szemléletváltás szellemében a hatályos latin és keleti törvényhozás a korábbi jogtól eltérően rendelkezik a tisztán egyházi törvények erejéről (vö. CIC 11. kán.; CCEO 1490. kán ).
