Kánonjog 8. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Antal: Az akatolikus házasságokat szabályozó jogrendek

Közlemények 109 tolikus egyháznak kizárólagos kompetenciát biztosít mindkét fél felett. Ebben az esetben a nem katolikus felet is kötelezi a katolikus házasságjog. Ezt a megoldást alkalmazva viszont azt kell mondanunk, hogy az 1059. kán. nem tesz eleget all. kánon követelményének, mint általános normának, és nincs összhangban all. Vatikáni Zsinat ekkleziológiai és ökumenikus tanítá­sával. IV. CCEO 780. KÁNONJA A CCEO 780. kán. I. §-a megegyezik a CIC 1059. kán.-jával. Eszerint a katoli­kusok házasságát, mégha csak az egyik fél katolikus, nem csupán az isteni jog, ha­nem a kánonjog is szabályozza, meghagyva a világi hatóság illetékességét a há­zasság merőben polgári következményei terén. Eme kánonnak van 2. §-a is, és ez a jogszabály már újat jelent a CIC-hez ké­pest. 11 Ez a jogszabály a vegyes házasságba a házasságot szabályozó jogként az is­teni jogon és a keleti katolikus kánonjogon kívül behoz egy új plusz jogrendet, mégpedig a nem katolikus félnek a jogrendjét. Amennyiben a nem-katolikus fél olyan egyházhoz vagy egyházi közösséghez tartozik, amelynek van saját házas­ságjoga, akkor ez a nem-katolikus házasságjog is fogja szabályozni ezt a házassá­got. Ha viszont a nem-katolikus fél olyan egyházi közösséghez tartozik, a melynek nincs saját házasságjoga, akkor az a jog kerül be az eme házasságot szabályozó jogként ebbe a házasságba, amelyik ezt a nem-katolikus felet kötelezi, mert vala­milyenjog biztosan kötelezi őt. A félreértéseket elkerülendő, amikor itt a nem-katolikus fél egyházának vagy egyházi közösségének házasságjogáról beszélünk, arról van szó, hogy a szóban forgó nem-katolikus egyháznak vagy egyházi közösségnek legyen kompetenciája kiadni olyan törvényeket, melyek a házasság érvényességét érintik. Más, házas­sággal kapcsolatos törvények, jóllehet nagyon fontosak - pl. a házasság érvényes­ségét nem érintő lelkipásztori, közigazgatási ökumenikus, liturgikus törvények és szabályok - nem elégítik ki a jogszabály követelményeit, mert jogi szempontból kevésbé fontosak.11 12 A CCEO 780. kán. 2. §, 1. p. számít azzal, hogy lehetnek olyan nem katolikus egyházak, melyeknek van saját egyházjoga. Sőt kilátásba helyezi azt is, hogy esetleg lehetnek olyan nem-katolikus egyházi közösségek is, melyek rendelkez­hetnek egyházjoggal. Érdemes megfigyelni, hogy a keleti kódexnek ez a jogsza­bálya nem szabja meg, hogy csupán keleti nem-katolikus egyházakról vagy egy­canonica e concordataria. - Manuale giuridico pastorale, Roma 1990. 51. 11 CCEO 780. kán. 2. §: A katolikus fél és a nem-katolikus keresztény fél közötti házasságot az isteni jog fenntartása mellett szabályozza még: 1) annak az egyháznak vagy egyházi közösségnek a saját joga amelyhez a nem-katolikus fél tartozik, ha ennek a Közösségnek van saját házasságjo­ga; 2) az a jog, amely a nem-katolikus felet kötelezi, ha annak az egyházi Közösségnek, amelyhez tartozik, nincs saját házasságjoga. 12 NaVARRETE, U., La giurisdizione déllé Chiese orientali non cattoliche sui matrimonio (c. 780 CCEO), in // matrimonio nel Codice dei Canoni déllé Chiese Orientali (Studi giuridici XXXII), Cittá dei Vaticano 1998, 119-120.

Next

/
Thumbnails
Contents