Kánonjog 8. (2006)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Belső fórum és külső fórum a kánonjogban (Alapvető kérdések)
10 Erdő Péter fórum számára, hanem ugyanazt a hatalmat lehet gyakorolni akár külső, akár belső fórumon. A Katolikus Egyház hatályos törvénykönyveiben nem találunk semmilyen utalást a két fórum megkülönböztetésére aszerint, hogy közhasznú vagy magánérdeket szolgáló területek lennének. Az Egyházban ugyanis a legnagyobb közérdek a lelkek üdvössége, amely azonban nem csupán az egyéni lelkiállapotra vonatkozik, hanem az Egyház szakramentális jelének hitelességére és hatékonyságára is, hiszen az Egyház látható társaság és az üdvösség jele a világ számára10 11. A két fórum, úgy tűnik, csak a hatalom gyakorlásának módjában különbözik egymástól. A külső és a belső fórumon való hatalomgyakorlás egyes jellegzetességeiről az alábbiakban szólunk. A Pius-Benedek-féle Codexben két különböző kritériumot alkalmaztak a nyilvános cselekmények és a nem nyilvános, vagy rejtett cselekmények megkülönböztetésére. Az egyik a bizonyítás lehetőségét tartotta szem előtt külső fórumon (vö. 1917-es CIC 1037. k.), a másik viszont csakis a közismertség vagy a közismertté válás veszélyének tényét vette figyelembe (vö. 1917-es CIC 2197. k.). Egyes kánonok megelégedtek ennek a második feltételnek a hiányával ahhoz, hogy rejtett esetről beszélhessenek (vö. 1917-es CIC 1045. k., 1046. k.), amely azután a belső fórumra tartozott legalábbis bizonyos jogi hatások tekintetében". A hatályos kánonjogban egy általános különbség lehet az, hogy azok az intézkedések vagy jogcselekmények, amelyek a külső fórumra vonatkoznak, nyilvánosak, vagyis nyilvánosan végzik őket, illetve olyan módon, hogy legyenek róla megismerhető bizonyítékok a közösség számára (vö. 37. k., 1074. k., 1081. k., 1082. k., 1123. k., 1126. k., 1145. k. 3. §, 1319. k. l.§, 1340. k. l.§, 1361. k. 2. §, 1732. k.). A belső fórumon viszont a cselekmények és a hatalom gyakorlása nem nyilvános. Ez a nem nyilvános jelleg azt jelenti, hogy a hatalmat úgy gyakorolják, vagy a cselekményt úgy végzik, „hogy nincsenek róla a közösség számára hozzáférhető törvényes bizonyítékok, amelyek a kiváltott hatásokat tanúsítják; így ezek hatások rejtve maradnak, nem ellenőrizhetők és nem ismerhetők meg a közösségben” (vö. pl. 1082. k.)12. Egy olyan tény, amelyről mindenki azt hiszi, hogy nem bizonyítható, alapjául szolgálhat egy közigazgatási intézkedésnek a belső fórumon (pl. egy felmentésnek a rejtett házassági akadály alól). Ha ez a tény később nyilvánossá válik, mert bizonyítékok merülnek fel a létezéséről, akkor a belső fórumon megadott felmentés a külső fórum számára is kifejti hatásait. Egyesek az Egyházi Törvénykönyv 130. kánonjából kiindulva azt hangsúlyozzák, hogy a kormányzati hatalmat jellegénél fogva külső fórumon gyakorolják. Mindenesetre azok, akiknek kormányzati hatalmuk van a külső fórumra, ezzel a 10 ERDŐ, P., Salus Animarum: Suprema Lex. La funzione dei riferimenti alla salvezza déllé anime nei due Codici della Chiesa catlolica, in lus Ecclesiarum vehiculum caritatis (Atti del simposio internazionale per il decennale dell’entrata in vigore dei Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium Città del Vaticano, 19-23 novembre 2001), Città del Vaticano 2004. 573-585. 11 Navarrete, U., Conßictus inter forum internum et externum in matrimonio, in (JA., Investigationes theologico-canonicae (PUG), Roma 1978. 335-336 = UA., Quaedam problemata actualia de matrimonio, Romae 1980.3 481. 12 URRUTIA, Foro giuridico, 537.
