Kánonjog 8. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Antal: Az akatolikus házasságokat szabályozó jogrendek
108 Közlemények vezettek. Ekkor mindketten hangsúlyozták, hogy az 1054-ben kiszabott cenzúrák konkrét személyek ellen irányultak, és nem vonatkoztak az egész egyházakra.8 Tehát, noha az ortodox püspökök nincsenek teljes közösségben a pápával, mégis úgy tűnik, a pápa részéröl nincs érvényben kimondott tilalom arra vonatkozólag, hogy ne birtokolhassanak egyházi joghatóságot. így a nem-katolikus keleti egyházakban a missio canonica az antik Szent Kánonok alapján ismerhető el, melyeket az egyház legfőbb hatósága soha nem vont vissza. III. A CIC 1 1. ÉS 1059. KÁNONJA Az 1917-es kódex 12. és 1016. kán.-jának tartalma az 1983-as latin kódexben a II. vatikáni zsinat hatására megváltozott. Az 1983-as CIC 11. kán-ja értelmében a tisztán egyházi törvények azokat kötelezik, akiket a katolikus egyházban kereszteltek meg, vagy oda fölvettek, és eszük elégséges használatával rendelkeznek, továbbá, hacsak a jog kifejezetten másképp nem rendelkezik, hetedik életévüket betöltötték. Tehát most már a tisztán egyházi törvények csupán a katolikusokat kötelezik, a nem-katolikus keresztényeket nem. Az 1059. kán. pedig így hangzik: A katolikusok házasságát, akkor is, ha csak az egyik fél katolikus, nem egyedül az istenijog, hanem a kánonjog is szabályozza, tiszteletben tartva a polgári hatóság illetékességét e házasság merőben polgári hatásait illetően. Ezáltal a Törvénykönyv csupán a katolikusok házasságát akarja szabályozni, szemben a régi kódexszel, mely még minden keresztény hívő házassága felett rendelkezett. Viszont, az új latin kódex a katolikusok házasságát akkor is szabályozza, amennyiben csupán egyik fél katolikus. így a nem-katolikus fél is alávetettje lesz a katolikus kánonjogi normának, holott a Törvényhozó all. kán.-ban kinyilvánította, hogy a tisztán egyházi törvények csupán azokat kötelezik, akik a katolikus egyházban keresztelkedtek meg. A két kánon között tehát feszültség van. A szerzők ezt az eltérést különféleképpen magyarázzák. A szerzők egyik csoportját Joseph Prader képviseli, aki azt mondja, hogy az 1059. kán.-ban joghézag van, mivel a jogszabály nem mondja meg, hogy milyen házasságjog kötelezi a nem-katolikus felet. Amennyiben all. kán. előírását betartjuk (miszerint a tisztán egyházi törvények csupán a katolikusokat kötelezik), vegyes házasság esetén a nem-katolikus felet csupán a természetjog kötelezi. Ezt viszont az ortodoxok nem fogadnák el.9 Más szerzők viszont úgy vélekednek, hogy az 1059. kán. kivételt jelent all. kán. alól.10 Eszerint amennyiben csupán az egyik fél katolikus, a jogszabály a ka* PAULUS VI - ATHENAGORA I, Declaratio communis Pauli papae VI et Athenagorae patriarchae constantinopolitani in ultima pubblica Sessione Oecumenici Concilii Vaticani II a Secretario Consilii ad unitatem Christianorum fovendam lecta, 7 decembris 1965, in A AS 58 (1965) 20-21. 9 Vö. PRADER, J, U diritto matrimoniale latino e orientale, in GHERRO, S. (a cura di), Studi sui Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium, Padova 1994. 69-71. 10 Vö. pl. Navarrete, U., La giurisdizione déllé Chiese orientali non cattoliche sui matrimonio (c. 780 CCEO), in U matrimonio ne! Codice dei Canoni delle Chiese Orientali (Studi giuridici XXXII), Città del Vaticano 1998 117; ABATE, A., II matrimonio nella nuova legislazione canonica, Roma 1985. 27-28; BERSINI, F., II nuovo diritto canonico matrimoniale. Commento giuridico-teologico pastorale, Torino 1983. 20; ÖRSY L., Marriage in canon Law, New York 1988. 4-65; BODGAN, L., Simple Convalidation of Marriage int he 1983 Code of Canon Law, in Jurist 46 (1986) 516; CHIAPETTA, L., // matrimonio nella nuova legislazione
