Kánonjog 8. (2006)

KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Antal: Az akatolikus házasságokat szabályozó jogrendek

106

Közlemények

egyének személyes felelősségét, ezért a püspökeiket érvényes jogcselekmények véghezvitelére és egyházi hivatalok betöltésére képtelennek tartották.

2) A hierarchikus közösséget abszolút értelemben vették fokozatok lehetősége nélkül. A nem katolikusokra úgy tekintettek, mint akik az egyház testén kívül vannak, így hiányzott az egység minimumának azon elismerése, mely alapján a nem katolikus püspökök jurisdikcióját meg lehetett volna ítélni.

3) Azt tanították, hogy az egyházon kívül nincs üdvösség. Csupán egyetlen egyház létezik, ez pedig a katolikus egyház. Ennek alapján a normák, melyekre a nem katolikus hitvallások épültek, nem szolgálhatták objektiven a lelkek üdvösségét. így, ezeknek a közösségeknek nem lehetett valódi egyházjoga.

4) A teológusok elismerték, hogy az érvényesen felszentelt nem katolikus püspökök rendelkeztek rendi hatalommal, viszont tagadták, hogy joghatósággal rendelkeznének. Úgy vélték, hogy a joghatóságot a pápától kellett volna kapniok törvényes kánoni misszió formájában/

Ennek ellenére már a zsinat előtt voltak szerzők, akik valamilyen módon joghatóságot tulajdonítottak a keleti ortodoxoknak. Rámutattak arra, hogy az ortodox papok az egyházi hivatalokat saját pátriárkáiktól vagy püspökeiktől kapták, és kiszolgáltatták a szentségeket, valamint igazságot szolgáltattak a saját illetékességükön belül. A jogászok3 4 és teológusok5 6 sokat publikáltak erről a kérdésről.

Érdemes megjegyezni, hogy Gasparri bíboros még az 1917-es kódex megjelenése előtt ezt írta: parochus autem schismaticus orientalis, vulgo pope, probabilius est verus parochus, cum epsicopus schismaticus ipsum instituens verius iurisdictione non car eat!'

Mégsem tudták a problémát gyökereiben orvosolni, a leghaladóbbak a keletiek jurisdikcióját úgy magyarázták, hogy ez pót-joghatóság a római egyház engedélye folytán létezik, mely nem tagadja meg ezt a segítséget a keleti ortodoxoktól.

II. A II VATIKÁNI ZSINAT ÉS AZ ORTODOX EGYHÁZAK JOGHATÓSÁGA

A II. vatikáni zsinat Unitatis redintegratio kezdetű határozata nagyon fontos megállapítást tett a keleti nem katolikus egyházakról: Ezenkívül Kelet egyházai már az első időktől saját egyházfegyelmükhöz igazodtak, melyet a szentatyák, va3 Vö. Gefaell, P., Basi ecclesiologiche delta giurisdizione déllé chiese ortodosse sui matrimoni misti con cattolici, in CARRERAS, J. (a cura di) La giurisdizione della chiesa sul matrimonio e sulla famiglia (Pontificio Ateneo della Santa Croce: Monografie giuridiche 13), Milano 1998. 136-137.

4 Lásd többek között: ARKADIUS, P., De concordia Ecclesiae Orientalis et Occidentalis in septem Sacramentorum administratione. lib. IV, c. 5, Parisiis 1672 I. 435-437; D’Annibale, G., Summa théologie moralis, t. 3, n. 62, Romae 1908. 387; MAROTO, V., Institutiones iuris canonici, 1, Matrici 1921. 670; HERMAN, E., Ouibus legibus subiciuntur dissidentes rituum orientalium?, in II Diritto Ecclesiastico 41 (1951) 1043-1058.

5 CONGAR, Y., Schisma, in Dictionnarie de Theologie Catholique, XIV. 1308-1310; METZ, T. H., Le cierge othodoxe ont-ils ta jurisdiction?, in Irenikon 5 (1928) 142-146; DELANDES, F., Les prêtres Orthodoxes ont-ils la jurisdiction?, in Echos d’Orient 16 (1927) 385-395; Dalpiaz, V., An Orientales schismatici legibus matrimonialibus Ecclesiae Latinae teneantur?, in Apollinaris 10 (1937) 457-459.

6 GASPARRI, P., Tractatus canonicus de matrimonio, II. Parisiis 1891. 921.