Kánonjog 8. (2006)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Lehetőségek és kényszerek - Néhány kérdés az egyházi ingatlanok sorsával kapcsolatban
Néhány kérdés az egyházi ingatlanok sorsával kapcsolatban 101 Míg néhány kisebb felekezet (Magyar Ortodox Egyház, a Magyarországi Román Ortodox Egyház, az Adventista Egyház, a Metodista Egyház és az Üdvhadsereg) ügyei teljes mértékben rendeződtek,14 a nagyobb felekezetek számos igénye ma is nyitott. Azonban valamennyi befogadott ingatlanigény valamilyen formában rendezésre kerülnek: vagy közvetlen megállapodás útján, vagy kormánydöntéssel (a jelenlegi funkció kiváltásával, azaz a használó kártalanításával, vagy az egyház pénzbeli kártalanítással), vagy járadékalapba vonással. Változatlan bizonytalanságot okoz, hogy a jogosult egyház nem számolhat előre azzal, hogy a kártalanítás 2011-ig esedékes kifizetésére mikor kerül sor. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése szükségszerűen nagy nehézségekkel és sok feszültséggel járt. A részleges, fokozatos és funkcionális kártalanítás kompromisszum eredménye. El kell ismerni, hogy a hasonló gondokkal küzdő környező államok közül Magyarországon viszonylag korán megszületett a vonatkozó törvény és a folyamat rendezetten és nagyobb feszültéségek- től mentesen zajlik. Ugyanakkor más volt szocialista országok bátrabban nyúltak a reprivatizáció eszközéhez, és az egyházak vonatkozásában is hazainál sokkal szélesebb körben juttatták, illetve juttatják vissza az államosított egyházi javakat. A feszültségek, melyek ezen országokban felmerülhetnek - nem ritkán etnikai vonatkozásban is - kezelhetőnek bizonyultak. A járadékrendszer ugyanakkor nagy nemzetközi visszhangot is kapott, de az újabb konkordatárius jogban, más közép- kelet-európai országokban nem talált követésre. Ehhez hasonló jogi megoldások számos nyugat-európai országban léteznek (több állam még XVIII. századi, vagy Napoleon-i szekularizáció fejében fizet jóvátételt). Az épületek visszavételével az egyházak nagy terheket is magukra vettek, különös tekintettel arra, hogy a restitúció csak olyan jellegű ingatlanokra terjedt ki, melyek jövedelmet nem termelnek, hanem ellenkezőleg, működtetésük jelentős kiadásokat feltételez. A jog- biztonság és a tényleges vallásszabadság ezért is igényli, hogy az egyházi közfeladat-átvállalás közintézményekkel valóban azonos mértékű támogatásban részesüljön, ahogy azt 1990. óta törvény garantálja,15 az Alkotmánybíróság gyakorlata elismerte,16 és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény17 és a Szentszékkel kötött megállapodás18 is megerősítette. III. LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK A fentiek szerint a funkcionalitás elve alapozta meg az ingatlanrendezés egész folyamatát: az egyházak azért kapnak vissza ingatlanokat, hogy azt a törvényhozó által értékelt célnak megfelelően használják; az ingatlanok és a vallásszabadság 14 FEDOR T. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről, in Egyházi kapcsolatok (1998-2002) 27. FEDOR T. Tájékoztató a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről. http://mise.meh.hu/binary/6372_ingatl_rend_kek.pdf 15 Lvt. 19. § (2) 16 22/1997. (IV. 25) AB hat. ABH 1997. 107. 17 1997. évi CXXIV. tv. 1H Kihirdette az 1999. évi LXX. tv.
