Kánonjog 7. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: A krisztushívők magántársulásai a világi jogban

KÁNONJOG 7 (2005) 83-86.

SCHANDA Balázs

A KRISZTUSHÍVŐK MAGÁNTÁRSULÁSAI A VILÁGI JOGBAN

I. KRISZTUSHÍVŐK MAGÁNTÁRSULÁSA JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜL; II. KRISZTUSHÍVŐK MAGÁNTÁRSULÁSA (KÁNONJOGI) JOGI SZEMÉLYISÉGGEL; III. KRISZTUSHÍVŐK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ MAGÁNTÁRSULÁSA EGYHÁZI JOGI SZEMÉLYKÉNT A VILÁGI JOGBAN; IV. KRISZTUSHÍVŐK MAGÁNTÁRSULÁSA AZ EGYHÁZBAN, PÁRHUZAMOS EGYESÜLET A VILÁGI JOGBAN; V. KRISZTUS- IIÍVŐK MAGÁNTÁRSULÁSA EGYESÜLETKÉNT VI. A NÉVVALÓDISÁG KÉRDÉSE; ÖSSZEGZÉS

Az egyesülési jog azon alapjogok közé tartozik, melyek mind a kánonjogban,1 mind a világi jogban megjelennek.1 2 Az Egyházi Törvénykönyv formaként a társulást kínálja fel, melyben az egyesülési jog testet ölthet, míg a világi jogban elsősorban az egyesület jelenti azt a jogi formát, melyben az egyesülési jog konkretizálódhat.3

A jogállami fordulat kezdetén különböző katolikus közösségek nagy számban öltöttek jogi formát, élve az állami jog által újonnan megnyitott lehetőségekkel. Jellemzően a tájékozatlanság, és nem az egyháziasság hiánya folytán azonban számos ilyen szerveződés nem az egyház sajátos rendjéhez illeszkedve választott jogi formát, más esetekben pedig utólag próbálták a szervezet egyházi státuszát rendezni. Katolikusoktól az Egyház joggal várja el, hogy amennyiben olyan szervezetet hoznak létre, melynek célja az egyház céljának bizonyos szempontból való szolgálata,4 akkor ezt ne tisztán a világi jog formáit alkalmazva tegyék, hanem az egyház sajátos rendjéhez is illeszkedjenek. Atársulási forma rendkívül sokféle valóság számára kínál keretet: kerete lehet karitatív és kulturális kezdeményezéseknek éppen úgy, mint egy-egy polgári szakma keresztény szellemmel történő átitatására törekvő csoportnak, vagy akár harmadrendeknek, lelkiségi mozgalmakhoz kapcsolódó szervezeteknek is. Természetesen, ha katolikusok olyan célra társulnak, mely az Egyház sajátos küldetésével közvetlenül nem érintkezik (pl. egy plébániához tartozó fiatalok sportkört alakítanak), a társulási forma indokolatlan.

Az alábbi rövid áttekintés azt mutatja be, hogy egy kezdeményezés milyen jogi formákban jelenhet meg. Az áttekintés alapja a krisztushívők magántársulása, mivel ez az a formula, melyet a krisztushívők maguk, szabad kezdeményezéssel hozhatnak létre.

1 215. k.; ERDŐ P., Egyházjog (3., átdolgozott, bővített kiadás), Budapest 2003. 216.

2 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 20. Cikk.; Alkotmány 63. §; 1989. évi II. tv. az egyesülési jogról.

3 Természetesen az egyesülési jog fogalma tágabb a szervezetek létrehozásánál, illetve a szervezetekhez történő csatalakozásnál. Egyesülési jogával és az is, aki jogi formák nélkül például baráti kört, asztaltársaságot hoz létre, ezen esetekben azonban nem jön létre a tagoktól elkülönült jogi személy.

4 Vö. 291. kánon 1. §: