Kánonjog 7. (2005)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Néhány megjegyzés a VI. parancs elleni bűnök kánonjogi vonatkozásairól
72 Közlemények Sosem szabad elfelejteni, hogy egy-egy bűncselekménynek összetett háttere van: lelki, pszichés, orvosi okai, az emberekkel való kapcsolatokra gyakorolt hatásai („PR” Public Relationship), továbbá kánonjogi és esetleg civiljogi következményei. Figyelni kell továbbá arra is, hogy míg egy bűncselekmény jogi oldalát vizsgálják, nehogy a pasztorális-lelki oldal háttérbe szoruljon.32 Sok esetben előfordul, hogy egy-egy bűncselekmény nem önmagában a probléma, hanem más problémák következménye/3 így egy ilyen bűncselekménynek a szankcionálása még nem jelent megoldást a tényleges problémára. Ilyenkor más, gyógyító terápiák alkalmazása jobban segítheti a bűnös megjavítását, meggyógyítását, mint egy szoros értelemben vett büntetés/4 Egyik részről pl. célszerű elhelyezni egy papot arról a plébániáról (eltávolítani abból a közösségből), ahol ilyen életet folytat és esetleg botrányt okoz, másrészt viszont ez nem jelent feltétlenül megoldást, hiszen elképzelhető, hogy az új helyén szintén elköveti a cselekményt, és ott is megütközést kelt. Valamint, ha a már fentebb jelzett pszichés-lelki problémák állnak a tett hátterében, azok nem szűnnek meg egy ilyen helyezéssel, sőt, adott esetben még súlyosbodhatnak is. Bár a felügyeletnek, a vigilantia-nak az intézményét a hatályos Codex nem ismeri, mégis bizonyos esetekben szükséges lehet egy ilyen jog- intézménynek a létrehozása, ha arról van szó, hogy egy vétkes életű klerikust el kell távolítani abból a körből, ahol botrányt okozott vagy okozhat, és ezt a távol- maradást ellenőrizni és elősegíteni kell. Használható továbbá az előzetes vizsgálat során is, amikor egy személyt kijelölnek arra, hogy figyelje a megvádolt személy életvitelét, akár úgy is, hogy oda költözik a plébániára/5 Amikor a klerikusra felfüggesztést szabnak ki, azzal nem veszíti el a hivatallal járó lakhatási jogát 1333. kánon 3. §. 2. pontja alapján, vagyis egy felfüggesztett klerikusnak nem kell elhagynia azt a helyet, ahol addig tartózkodott; ilyen megfosztásra, illetve eltiltásra csak az 1336. kánon 1. § 1. pontjában leírt jóvátevő büntetéssel van lehetőség.36 Egy paranccsal azonban meg lehet tiltani számára, hogy olyan környezetben legyen, vagy olyan személyekkel találkozzon, akikkel a szexuális visszaélés megvalósítható. Amennyiben ezek a büntetések nem vezetnek eredményre, akkor fokozatosan lehet egyre súlyosabbakat kiszabni, még a klerikusi állapotból való elbocsátást is. A különféle lépések megtételével kapcsolatban fontos az írásbeliség abból a célból, hogy később, akár a polgári, akár a magasabb egyházi hatóságok felé bizonyítható legyen, hogy megfelelő eljárást alkalmaztak. Ha a hatodik parancs elleni bűn olyan, ami a polgári hatóságok szerint is büntetendő, az 1344. kánon 2. száma alapján a bíró lelkiismerete és józan belátása sze32 MORRISEY, F.G., Procedures to Be Applied in Case of Alleged Sexual Misconduct by a Priest, in Studia Canonica 26 (1992) 43-44. 33 UO. 53. 34 ERDŐ P., Il processo canonico penale amniinistrativo mezei possibili dell'efficacia del sistema penale canonico (Questioni fondamentali e preliminari), in Ius Ecclesiae 12 (2000) 788. 35 BEAL, J.P., Doing What One Can: Canon Law and Clerical Sexual Misconduct, 665. 36 DOYLE, T.P., The Canonical Rights of Priests Accused of Sexual Abuse, 342.
