Kánonjog 7. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Néhány megjegyzés a VI. parancs elleni bűnök kánonjogi vonatkozásairól

Közlemények 71 lekményt ilyen szerek hatása alatt követte el, ezekben az esetekben a büntethetősé­get módosító körülményeket is figyelembe kell venni. Mérsékelni kell ugyanis a büntetést, vagy vezeklést kell helyette alkalmazni, ha a büntetendő cselekményt olyan követte el, aki értelme használatával részegség vagy más hasonló lelki za­var miatt nem rendelkezett, és ebben ő volt a hibás. Ha olyan súlyos szenvedély hevében követte el a cselekményt, hogy azt nem előzte és nem is akadályozta meg teljesen a lélek mérlegelése és az akarat beleegyezése, feltéve, hogy a szen­vedélyt nem szándékosan keltette fel vagy táplálta az elkövető. (1324. k. l.§ 2-3.) A vaskos, hanyag, vagy szándékos tudatlanságot azonban nem lehet figye­lembe venni, sem pedig a részegséget vagy más lelki zavart, amelyet mestersé­gesen kerestek a büntetendő cselekmény elkövetése vagy mentése érdekében, továbbá azt a szenvedélyt sem, amelyet az illető szándékosan keltett vagy táplált magában. (1325. k.) A fentebb említett az esetekben az ordinárius rehabilitációs kezelésre küldheti a személyt, sőt ezt akár kánoni büntetés terhe alatt is előírhatja. Ha a kezelés ered­ményes volt, és az ordinárius a megfelelő konzultáció után úgy ítéli, hogy már nem állnak fenn azok a körülmények, amik miatt alkalmatlanná vált, akkor vissza­veheti az aktív szolgálatba. Semmilyen terápia sem garantálja azonban azt, hogy az illető nem fogja újra elkövetni a bűncselekményt.27 28 Az alkoholizmushoz hason­lóan ugyanis a pedofília sem gyógyítható, csak megfelelő kezeléssel és felügyelet­tel ellenőrzés alatt lehet tartani az ilyen embert, segítve őt abban, hogy ne botoljon el.29 Tilos az elöljárók részéről a személy belső lelki világába pszichiátriai vizsgálat­tal behatolni és az (elő)életét vizsgálni az illető előzetes, kifejezett és szabadon adott beleegyezése nélkül. Ugyanígy nem alkalmazhatják ezt a módszert az elöljá­rók a szemináriumba vagy szerzetesi intézetbe való felvétel előtt.30 Azonban amint azt a Kléruskongregáció megjegyzi, azokat az információkat nem kell ki­zárni az eljárásból, amiket a pszichológiai vizsgálat a vádlott együttműködésével állapított meg.31 Az ilyen jellegű pszichés vizsgálat problémájának komolyságát úgy lehet vilá­gosan látni, hogy ezt az egyik oldalról lehet a büntetőeljárás részeként értékelni, amelyből következhet az eljárás megindítása, melyben az ordinárius a kormányza­ti hatalmát gyakorolja. Másik oldalról pedig a főpásztor feladata, hogy egy beteg paptestvéréről felelősségteljes módon gondoskodjon, abban a reményben, hogy egyszer még visszatérhet a papi szolgálatba. 27 LaGGES, P.R., The Use of Canon 1044, § 2, 7' in the Removal of Parish Priests, in: Studia Canonica 30 (1996) 31-69, 51. 28 BEAL, J.P., At the Crossroads of Two Laws Some Reflections on the Influence of Secular Law on the Church 's Response to Clergy Sexual Abuse in the United States, in Louvain Studies 25 (2000) 108. 29 DOYLE, T.P., The Canonical Rights of Priests Accused of Sexual Abuse, in Studia Canonica 24 (1990) 354. 30 Vatikáni Államtitkárság, 1976, augusztus 6. PN 311.157. 31 Prot. no. 980000025.

Next

/
Thumbnails
Contents