Kánonjog 7. (2005)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: Néhány megjegyzés a VI. parancs elleni bűnök kánonjogi vonatkozásairól
70 Közlemények Ha az ordinarius úgy ítéli meg, hogy az adott bűncselekmény szankcionálására eljárást kell kezdeményeznie, akkor mindenképpen ragaszkodnia kell, az érvénytelenség terhe mellett, az eljárásokkal kapcsolatos kánonokhoz. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kánonjogban is ártatlannak kell vélelmezni a vádlottat addig, amíg a bűnössége be nem bizonyosodott. Akármilyen súlyos bűnt követett is el a klerikus, nem lehet őt a klerikusi állapotból elbocsátani, csak ha az olyan bűncselekmény, amelynek a lehetséges szankciói között ez is szerepel. A jelen tanulmányban tárgyalt esetek mindegyikében (1394-1395. kk.) ez elméletileg kiszabható, de csak bírói úton, és csak legalább három bíróból álló testület mondhatja ki. (1425. k. 1. §. 2. sz.) A büntetés alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleges elévülést is. Az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a bűncselekményt elkövették, ha egyszeri bűncselekmény volt, ha szokásszerű, akkor az utolsó elkövetés napjától, ha állapotszerű, akkor az állapot megszűnésének napjától számít az elévülés. Szokásszerűnek akkor nevezünk egy bűncselekményt, ha törvény a cselekedet elkövetőjének több, ismételt, ugyanolyan magatartását egyetlen bűncselekménynek tekinti. Ilyen lehet pl. a klerikusok tiltott üzleti tevékenysége (1392. k.). Állapotszerű a bűncselekmény, ha folyamatosan, hosszabb ideig tart, pl. az ágyasság esete. A fent említett dokumentum módosította a kiskorúak rovására elkövetett szexuális visszaélés idejét, azt 10 évben határozta meg, ami akkor kezdődik, amikor a sértett betölti a 18. életévét. Sok esetben, főleg az itt említettekben, felvetődhet a beszámíthatatlanság kérdése. Vajon az ilyen visszaéléseknél mennyire befolyásolja az illető magatartását az esetleges beszámíthatatlanság, annak csökkenése vagy megszűnése? Az Apostoli Szignatúra alapvetően elveti azt a véleményt, hogy ha pszichikai zavarok súlyosan megakadályozzák a vétkes klerikus beszámíthatóságát, és ez számára mentő körülményt jelent.24 25 Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a beszámíthatóság nem kérdőjelezhető meg, de a cselekedet alapján bebizonyosodik az illető szolgálatra való alkalmatlansága (pl. pedofilia, ephebofilia).26 Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen az ordinárius arra a meglátásra jut, hogy komolyan feltételezhető, hogy az elkövető pszichés okok miatt alkalmatlan a szolgálat végzésére, akkor az 1044. kánon 2. § 2-a alapján szakértő meghallgatása után eltilthatja az illetőt a rendek gyakorlásától. Pszichés okként megjelenhetnek olyan problémák is, amiket alkohol vagy kábítószerek rendszeres fogyasztása válthat ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy pap, aki ilyen szereket fogyaszt, automatikusan alkalmatlanná válik a szent szolgálatra.27 Lehetséges azonban, hogy az illető a bűncse24 Arru, C., Natura e finelitá dei rimedi penali e déllé penitenze con particolare riguardo ai prowedimenti cautelauri urgenti nel caso di accuse odiose nei confronti di ministri sacri, (Excerptum theseos ad Doctorandum in lure Canonico, Pontifïcià Université Lateranense), Roma 2002. 45. 25 DaNEELS, F., Alcune osservazioni sui processo penale canonico e la sua efficacia, előadás, elhangzott: „Questioni Attuali sui Diritto Penale”, PPKE-KJPI, VI. tanulmányi nap, Budapest, 2004. február 9. 26 De PAOLIS, V., Irregolarità e sanzioni penali, in Periodica 88 (1999) 705.