Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. II. Az 'Universi Dominici gregis' kezdetű apostoli rendelkezés
54 Szabó Péter A törvény a kihirdetési záradékkal fejeződik be. Ez a szokásos formula mellett ismételten megparancsolja a törvényben foglaltak szigorú megtartását, s eleve érvénytelennek nyilvánítja a rendelkezés tartalmával ellentétes cselekményeket. Befejezés Az előző pápaválasztási törvényhez képest a mondottak alapján az alábbi fontosabb változások figyelhetőek meg. (1) A választók már nem lesznek szűk helyre elzárva, hanem a Domus Sanctae Marthae lesz szálláshelyük. Ebből adódóan némileg átalakult (kitágult) a konklávé fogalma és a reá vonatkozó szabályok is. A törvény ezért a választási cselekmények helyének jelölésére gyakran nem is a konklávé, hanem a sedes electionis kifejezést alkalmazza. (2) A választás a korábbi három módozattal szemben ma csak egyetlen formában, tudniillik az érvényességhez kétharmados, majd egyszerű abszolút többséget igénylő titkos szavazással lehetséges. A közfelkiáltás és a kompromisszum formájában zajló választás lehetősége —az esetükben adódó technikai nehézségeken és bizonytalansági tényezőkön túl- elsősorban azért szűnt meg, mert a pápa szerint egyetlen bíboros sem mentesítheti magát az új egyházfő megválasztásából fakadó súlyos felelősség személyes jellege alól. (3) A választói jog korbeli lehatárolásánál az UDG további korrekciót hozott. Ezentúl csak azok a bíborosok rendelkeznek, akik a széküresedést megelőző napon (és nem a konklávé összeülésének napján) még nem töltötték be 80. életévüket. E korrekcióval kiküszöbölték az elektori testület összetételének kismérvű megváltoztatását lehetővé tevő azon játékteret is, mely a konklávé összehívásának 5 napos késleltetéséből fakadhatott. Az elektori testület összetétele ma szigorúan ex lege meghatározott. A pápaválasztás évezredes hagyomány alapján a római klérust képviselő bíbo- rosi testületre tartozik. Noha az utóbbi évtizedekben felmerült az elektori testület átalakítása, a bíborosok Szentszékhez fűződő sajátos kötődése, valamint kinevezésük pápai hatáskörbe tartozása sajátos garanciát nyújt a katolikus egyház zavartalan vezetéséhez szükséges folytonosság biztosítására. A pápaválasztás fejlődésének áttekintése arról tanúskodik, hogy a törvényhozó majd egy évezred óta kitüntetett figyelmet fordít mind a választás technikai szabályozásának tökéletesítésére, mind az esemény szakrális jellegének kidomborítására. A jelen lebonyolítási rendszerű választás emellett garanciát nyújt arra is, hogy a széküresedéstől számított mintegy egy hónap alatt biztos eredménnyel járjon a választás.55 mindig is külön szertartás keretében vették birtokba; vö. SAINT-ROCH, Vescovo di Roma, in Dizionano (nt. 32), 1525. 55 A konklávé összeülésének legkésőbbi dátuma a széküresedést követő 20. nap. Ehhez adódik a valamivel kevesebb, mint két további hét, mely a szinte garantált eredményt ígérő egyszerű választásra történő áttérés lehetőségéhez kell (legfeljebb 20+12 nap). A pápaválasztások lefolyása azonban jó ideje ennél sokkal gyorsabb. így Karol Wojtyla megválasztására a hetedik vagy nyolcadik szavazási menetben került sor. Igaz, a konklávé a külvilágtól elszigetelve zajlik. A tömegkommunikációs eszközök Vatikánvárosra irányuló fokozott figyelme azonban kétségtelenül arra készteti a választókat, hogy viszonylag gyorsan jussanak megállapodásra. Egy elhúzódó konklávé- nak, illetve egy csak egyszerű többséggel eredményre jutott választásnak ugyanis rossz üzenete lenne kifelé, és az egyház megosztottságát sejtetné.
