Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. II. Az 'Universi Dominici gregis' kezdetű apostoli rendelkezés
A PÁPAI HIVATAL BETÖLTÉSE A HATÁLYOS JOG SZERINT 49 tói naponta délelőtt és délután is kettőt-kettőt.35 A jog a választási fordulók technikai részleteire vonatkozóan is részletes eligazítást ad. Ebben rendelkezéseket találunk a szavazócédulák kiosztásától kezdve, azok kitöltésén, urnába helyezésének menetén keresztül a szavazatszámlálásig és a szavazócédulák megsemmisítéséig, továbbá a konklávéba belépett, de a szavazás helyszínén betegsége miatt jelen lenni nem tudó elektorok szavazásának menetére vonatkozóan is.36 Amennyiben a választások három nap elteltével nem vezetnének eredményre, a választás legfeljebb egy napra felfüggeszthető. Ez az idő imára és az elektorok közötti szabad eszmecserére fordítható.37 Ekkor a protodiakonus bíboros rövid lelki buzdítást tart. Ezt követően a választás menete a fentebb ismertetett rend szerint folytatódik. Újabb hét eredménytelen szavazati forduló után ismét az előzőhöz hasonló terjedelmű és célú szünetet tartanak, ám ekkor a buzdítást már a protopres- biter diakónus tartja. Ezután ismét hét szavazati fordulókra kerülhet sor, s ha még ez sem hozna eredményt, akkor a bíboros-dékán feladata az exhortatio. Ezután ismételten újra indul a szavazás, amely -eredmény hiányában- legfeljebb további hét forduló következhet.38 Ha a választás a fenti -a mondottak értelmében legalább harminc (s legfeljebb harminchárom) eredménytelen szavazati fordulóból álló, mintegy tizenkét napos39— sorozat sem hozna eredményt, a bíboros-kamarás felszólítására a testületcsoport esetén az eredményességhez szükséges minimális szavazat az elektori testület számának 2/3-os szorzatát követő legkisebb egész szám (pl. 92 x 2/3 = 61,33 => 62). (A minősített többség elvét már III. Sándor pápa érvényességi feltételként írta elő; vö. az 1179-es III. Laternáni Zsinat 1. kán., in Conciliorum Oecumenicorum Decreta, Bologna 2002. 211. Mivel az elektor önmagára leadott szavazata XV. Gergely idejétől érvénytelennek minősült, éppen ilyen arányú többség esetén a szavazás titkossága miatt kellemetlenségekkel járt annak ellenőrzése, vajon az a magválasztott személy esetleg nem magára adott szavazat segítségével érte-e el a szükséges minősített többséget. E probléma kiküszöbölésére rendelkezett úgy XII. Piusz, hogy az eredményes választáshoz szükséges minimális arány 2/3+1.) 35 Vö. UDG nn. 63, 72. 36 UDG n. 64 és köv. 37 A bíborosok széküresedés idején folytatott konzultációt a jog a választási folyamat egyetlen szakaszában sem tiltja. Tilos és érvénytelen ellenben választási paktumok kötése, vagy Ígérvények révén történő elköteleződés; vö. UDG nn. 81, 82; BÁNK, Egyházi jog (nt. 33), 29-30. 38 UDG n. 74. Ez utóbbi további hét forduló újdonság. A korábbi jog szerint a bíboros-dékán exortációja után rögtön a választási eljárás lehetséges módosításáról szóló szavazás következett (RPE n. 76). 39 A szavazás első blokkja három napból áll. (Ezeken főszabályként összesen kilenc szavazási fordulót tartanak. Ha az első szavazást -kivételes okból- mégis reggel kezdenék, akkor mindhárom napon teljes szavazási rend lenne, egyaránt napi négy-négy, összességében tizenkét fordulóval). Ezt követi az első szünnap. Az ezt követő -legfeljebb háromszor esedékes- hét-hét fordulóra két-két nap szükségeltetik (amennyiben a választási rend szerint naponta csak kétszer két forduló tartható). Az utóbbiak között tartandó további legfeljebb egy-egy szünnapot is figyelembe véve az említett harminc (legfeljebb harminchárom) forduló lebonyolítására mintegy tizenkét nap szükségeltetik; vö. Min ambres, Il governo (nt. 2), 86. (Egyes szerzők 14 nap alatt esedékes 34 szavazati fordulóval számolnak, mielőtt a választási rend módosítására sor kerülhetne; így Melloni, A., II conclave. Storia di una istituzine, Bologna 2001. 159. (Ez az eltérés abból adódik, hogy az utóbbi szerző az első szavazási blokkot négy naposnak értelmezi, amelyben így összesen 13 szavazási forduló lenne.)
