Kánonjog 7. (2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. II. Az 'Universi Dominici gregis' kezdetű apostoli rendelkezés

50

Szabó Péter

nek szavazni köteles a további eljárás módozatáról.40 A jog azonban csak két konkrét alternatíva közötti választás lehetőségét ajánlja fel. A továbbiakban lehetséges: (a) az eredményes választáshoz szükséges minimális szavazati arány egyszerű abszolút többségre történő csökkentése; avagy (b) a közvetlen előző fordulóban két legtöbb szavazatot kapott jelölt közüli választás, ugyancsak egyszerű abszolút többséggel. E csak csökkentett többséget igénylő szavazási rendre történő áttéréshez ma az elektorok egyszerű abszolút többségének egyetértése is elegendő. Ez utóbbi lehetőséggel a törvényhozó nyilván a széküresedés elhúzódásának veszélyét kívánja csökkenteni.41 Amennyiben a választásra az itt előírtaktól eltérő módon kerülne sor, vagy a jog által kikötött feltételeket nem tartanák meg, akkor az eleve érvénytelen és semmis, következésképpen az érintett számára belőle semmilyen jog nem keletkezik.42 A választások lezárulásával a bíboros-kamarásnak egy beszámolót kell írnia, melyben feltünteti az egyes üléseken tartott szavazások eredményeit. E dokumentumot átadják az új pápának, majd azt lepecsételt borítékban archiválják, ami csak a pápa kifejezett engedélyével bontható fel.

A törvény a jelen fejezet lezárásaként végül jelzi, hogy a választás meneténél akkor is a fenti előírások követendőek, ha a széküresedés a pápa törvényes lemondása miatt állt volna be. A széküresedés folyamatának rendjében persze ilyenkor jelentős eltérése, hogy nem kerül sor a temetési szertartásokra. A lemondás gyakorlati valószínűsége persze általában csekély.43

6. A pápaválasztás kapcsán megtartandó és kerülendő dolgok

Ha a választás során netán a simónia bűntényére került volna sor,44 az érintettek önmagától beálló kiközösítés alá esnek. A jog általános előírásaival szemben azonban a pápai hivatal betöltésénél e cselekmény nem eredményezi a választás érvénytelenségét. A jog azért rendelkezik így, hogy e címen ne legyen a választás érvényessége támadható.45

40 Noha az elektori testületet a dékán elnökli, a választási rend megváltoztatásának indítványozása is a bíboros-kamarás feladata. (Ez is egy olyan eset, mely azt erősíti meg, hogy a széküresedés idején a lényeges kormányzati cselekmények, illetve azok kezdeményezése inkább a kamarás-bíborost, s nem a jobbára csak pusztán elnöki funkciót ellátó bíboros-dékánt illeti; így: MlNAMBRES, II governo [nt. 2], 86).

41 Első munkánkban említettük, hogy a konklávé keretében történő választásnak eleinte elsősorban az eredményességet ösztönző szerepe volt; vö. A pápai hivatal (nt. 1), 43; LUKÁCS, A pápa- választás (nt. 1), 56 sk.

42 UDG n. 76.

43 Ezzel magyarázható, hogy a törvény a lemondott pápa személyes jogállásának kérdéséről nem is tesz említést. A kérdéskörhöz lásd pl. GRANFIELD, P., Papal Resignation, in Jurist 38 (1978) 118-131.

44 A simónia fogalmának és fajainak pontos körülírásához lásd: SIPOS, S., Enchiridion iuris canonici, Pécs 1926. 415-419. A jelen törvényben szereplő kivétel célja az, hogy e címen se lehessen támadni a pápaválasztás eredményét. Egy ilyen szituáció ugyanis az egyetemes egyház kormányzatát érintő igen súlyos zavarhoz vezetne, amely nagyobb kárral járna mint a simónia ténye maga.

45 UDG, n. 78, szemben a CIC 149. kán. 3. §. (Egy ideig, II. Gyula rendelkezése nyomán a simóniás választás érvénytelennek minősült; vö. LATER V, sessio V, 16. II. 1513, in Conciliorum [nt. 34], 601.)