Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. II. Az 'Universi Dominici gregis' kezdetű apostoli rendelkezés
A PÁPAI HIVATAL BETÖLTÉSE A HATÁLYOS JOG SZERINT 45 megelőző napon már betöltötték a 80. életévüket.18 A törvény az elektori testület létszámát elvileg 120 főben maximalizálja. Ugyanakkor ez csak egy irányelv, amit II. János Pál az utóbbi időben -igaz, a dolog természetéből adódóan csak ideiglenesen- többször is túllépett.19 Az aktív és passzív pápaválasztásból -azaz a választói jog gyakorlásából és a megválaszthatóságból- egyetlen elektor bíboros sem zárható ki, méghozzá semmilyen okból vagy ürüggyel. A pápaválasztói jogot egy bíboros hivatalos kinevezésével (‘kreáció’) automatikusan elnyeri,20 függetlenül attól, hogy az ilyenkor szokásos egyéb ceremóniákat is lebonyolították-e már. A 80 évnél fiatalabb bíborosok közül csak azok nem rendelkeznek választói joggal, akiket a pápa e méltóságról letett, vagy akik a pápa egyetértésével arról lemondtak.21 Jelen pillanatban az elektori testület tényleges létszáma —2005. március 18-i állás szerint— 117 fő, akik 53 országot reprezentáltak. Legnépesebb az olasz elektorok csoportja (20 fő), az európaiak ma is a testület felét adják (58 bíboros), míg az amerikai kontinenst jelenleg 35 fő képviseli.22 jogszabályok szerint ez ma nem a ‘Római Szent Egyház’ (S.E.R.), hanem (‘csak’) a ‘Szent Egyház’ (S.E.) kardinálisa, s bíborosi titulusként is saját, pátriárkái címét tartja meg, s ebből adódóan nem tagozódik a római klérusba; vö. “(...) nec ad clerum Urbis pertinebunt (...)’: PAULUS VI, MP. Ad purpuratorum Patrum, 11. II. 1965, in AAS 57 (1965) 295; továbbá: Annuario Pontificio 2000, 83*. Az UDG fentebb idézett hagyományos fogalmazása ellenére természetesen a bíborossá kreált keleti katolikus pátriárkák is választójoggal rendelkeznek, noha őket címük alapján már az előbbi, tágabb értelemben sem tekinthetjük a római klérus tagjának. 18 A választójog csak 1970 óta korhatárhoz kötött (vö. PAULUS VI, MP. Ingravescentem aetatem, 21. XI. 1970, n. II, 2, in AAS 62 [1970] 810-813). A választói jog életkori meghatározása terén a hatályos normatíva figyelemre méltó pontosítást hoz. Az 1975-ös törvény szerint is csak a 80 évnél fiatalabb bíborosok rendelkeztek választói joggal, ám akkor az életkorukat a konklávéba lépés időpontjához viszonyítva vizsgálták (RPE n. 33). E korábbi normatíva elvileg az elektori testület összetételének bizonyos manipulálására adhatott lehetőséget, amennyiben akkor is a bíborosi testület döntötte el, hogy a konklávé összeillésére a széküresedést követő 15. és 20. nap között mikor kerüljön sor. Néhány napos kivárás esetén egyes elektorok eleshettek volna a választói jogtól, tudniillik ha éppen ez idő alatt töltik be 80. életévüket. E módosítás eklatáns példa arra, hogy a törvényhozó a lehető legkisebb pontatlanságokat is igyekszik az egyház életének egy meghatározó fontosságú törvényéből kiküszöbölni. A széküresedés fix dátum. Ennek köszönhetően az elektori testület összetételét a bíborosi testület immár minimális mértékben sem tudná befolyásolni. 19 így például a 2001. január 21-i konzisztóriumon 37 bíboros kinevezésére került sor, akik közül 10 volt nyolcvan év feletti. A konzisztórium napján az elektori testület létszáma az új bíborosokkal 128 főre emelkedett (vö. Új Ember 57. évf. 4. szám [2001. január 28] 1). 20 A bíborosokat a pápa szabadon nevezi ki. A méltóságot ki-ki a ‘titkos’ bíborosi konzisztórium előtt kihirdetett pápai határozattal nyeri el; CIC 351. kán. 2. §; vö. Erdő P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2003.3 284-285. (Az ‘in pectore’ bíborosok -éppen mert kilétük a pápa nem hozta nyilvánosságra- természetesen választói joggal sem rendelkeznek.) 21 UDG nn. 35, 36. A régi jog kifejezetten jelezte, hogy a kiközösítés, az egyházi tilalom és a felfüggesztés alatt álló bíborosok kánoni büntetésének hatása is felfüggesztődik a pápaválasztás cselekménye vonatkozásában (RPE n. 35). A jelen pont e tényállásokat immár nem nevesíti. Fogalmazásmódjából adódóan azonban -tudniillik, miszerint az adott pontban nevesített eseteket leszámítva a bíborosok semmilyen okból vagy ürüggyel nem zárhatóak ki- a kánoni büntetés alatt álló elektorok a hatályos jog szerint sem veszítik el választójogukat; vö. MinambreS, II governo (nt. 2), 47. 22 Vö. http://www.fiu.edu/~mirandas/electors.htm (II. János Pál pápa minden elődjénél messze több, összesen 231 bíborost kreált, 9 konzisztóriumon.)
