Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. II. Az 'Universi Dominici gregis' kezdetű apostoli rendelkezés
46 Szabó Péter A bíborosok Rómába utazásához a széküresedéstől számított tizenöt napot kell biztosítani. Ezt az időhatárt, mint láttuk, a bíborosi testület szükség esetén legfeljebb húsz napra tolhatja ki. A húsz nap leteltével azonban a jelen levő elektorok kötelesek a választási eljárás megindítására. A választói joggal rendelkező tagok részvétele kötelező, ez alól csak súlyos akadályoztatás mentesítheti őket, melyet a bíborosi testület maga tartozik minősíteni.23 2. A választás helyszíne és a hivatalból jelen levő személyek A pápaválasztásra Vatikánvárosban kerül sor, bár e helyszín (érthetően) nem minősül érvényességi feltételnek. A törvény mind az elektorok szálláshelyét mind a szorosabb értelemben vett választási cselekmény helyszínét pontosan meghatározza. E szabályozás a korábbi jogtól jelentős eltéréseket hoz. A régi rend szerint a választók (s nem kevésbé az esetleges konklávista kísérők, illetve egyéb közreműködők is) éjjel és nappal a szorosabb értelemben vett konklávéban tartózkodtak, viszonylag szűk helyen, teljesen elzárva. A következő választáskor ellenben a résztvevők szálláshelye már a Domus Sanctae Marthae lesz. Ez valójában II. János Pál idején kialakított modem szálloda, mely a választási fordulóknak továbbra is helyt adó Szixtuszi Kápolnához képest a Szent Péter Bazilika másik oldalán található. Ebből adódóan -a hatályos pápaválasztási törvény egyik jelentős újításaként- a konklávéra vonatkozó biztonsági előírások egész Vatikánra történő megfelelő mértékű kiterjesztése vált szükségessé. Ez elsősorban annak biztosítását célozza, hogy a bíborosok a konklávé idején a Szent Márta Házból a Palazzo Apostolico-ba történő rendszeres átvonulásuk alatt se kerülhessenek kívülállókkal kapcsolatba.24 A pápaválasztás menetében közreműködő egyéb személyek megfelelő elhelyezéséről is rendelkezik a törvény. Ezek a bíborosi kollégium titkára, aki az elektori testületi titkáraként is működik, a pápai liturgikus szertartásmester, két ceremonárius, a pápai palota két szerzetes sekrestyése, továbbá egy a bíboros-dékán által választott egyházi személy az előbbi hivatali teendőinek segítésére. Emellett néhány -különböző nyelveket beszélő- szerzetesnek és két orvosnak is rendelkezésre kell állnia, az előbbieknek gyóntatás céljából, az utóbbiaknak az esetleges sürgős esetek ellátására. Ezek személyét és a kisegítő személyzet tagjait is a bíboros-kamarásnak és három segítőjének kell jóváhagynia (‘részleges gyűlés’). E személyek teljes körére szintén eskü alatt vállalandó szigorú titoktartási kötelezettség vonatkozik.25 3. A választási cselekmények kezdete A választási cselekményekre az említett temetési szertartások, illetve előkészítő célzatú általános bíborosi gyűlések lezárása után kerül sor. Ennek, mint mondtuk, a széküresedéstől számított 15. és 20. nap között, kell elkezdődnie. E szakasz 23 UDG nn. 37, 38. 24 Vö. UDG n. 43 (szemben a RPE 42. pontjával). 25 Vö. UDG nn. 46-48
