Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. II. Az 'Universi Dominici gregis' kezdetű apostoli rendelkezés
44 Szabó Péter 2. A római kúria központi hatóságainak jogköre széküresedés idején A dikasztériumok széküresedés idején csökkentet hatáskörrel működnek. Eszerint egyetlen olyan (rendkívüli) jogkört sem gyakorolhatnak, melyhez sede plena esetén a pápa közreműködése szükségeltetne.12 Megmaradnak viszont a dikasztériumok rendes hatáskörei, bár ilyen kérdésekben is csak kisebb jelentőségű kegyintézkedéseket adhatnak ki.'3 Sajátos az Apostoli Szentszék bíróságainak (Signatura Apostolica, Rota Romana) helyzete. Noha ezek vezetői is elveszítik hivatalukat, e bíróságok-belső törvényeik előírásait követve- a széküresedés idején is tovább folytatják tevékenységüket.14 3. A pápai temetési szertartások A pápa halála után a bíborosok kilenc egymást követő napon keresztül gyászmisét mutatnak be a pápa lelki üdvéért az ide vonatkozó rendtartások előírásai szerint (Ordo exsequiarum Romani Pontificis, Ordo rituum conclavis). Újdonságként a hatályos pápaválasztási törvény külön rendelkezik arról az esetről is, ha a pápa Rómán kívül hunyna el. Ez esetben a bíborosi testület kötelessége gondoskodni testének méltó hazaszállításáról.15 A temetési szertartást a jog előírásai szerint lehetőleg a széküresedéstől számított negyedik és hatodik nap között (de mindenképpen kilenc napon belül) kell elvégezni, az ‘általános bíborosi gyűlés’ döntése szerint.16 17 II. A RÓMAI PÁPA megválasztása 1. Az elektori testület A törvény fogalmazása szerint aktív pápaválasztói joggal egyedül a ‘Római Szent Egyház bíborosai’ rendelkeznek,1' leszámítva azokat, akik a széküresedést 12 A szóban forgó pápai közreműködés egyes formáihoz lásd: UDG n. 24. 13 A súlyosabb vagy vitás kérdésekben való döntést a jog a leendő pápának tartja fenn. Ha azonban egy ügy nem tűrne halasztást (pl. in articulo mortis kérelmezett felmentésről van szó), a kérdésről -a bíborosi testület külön megbízása alapján- az érintett dikasztérium korábbi vezetőjének kell ideiglenesen döntenie (UDG n. 25). A nagyobb jelentőségű ügyek körére (‘decisiones maiores momenti’) a PB 18. cikkelye utal. Ebből arra következtehetünk, hogy ilyen jellegű ügyeknek számítanak a pápai jóváhagyást igénylő kérdések. 14 UDG n. 26. Az előbbi prefektusának illetve az utóbbi dékánjának engedélyezett tartós pápai felhatalmazások azonban a széküresedéssel értelemszerűen megszűnnek; Minambres, II governo (nt. 2), 40. 15 UDG n. 29. (Ezen új rendelkezés aligha meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy II. János Pál pápa pontifíkátusa során több mint száz lelkipásztori utat tartott, s ez irányú szolgálatát akkor sem hagyta el amikor egészségi állapota már alaposan megromlott.) If’ UDG n. 13b. (A jog külön rendelkezik a pápai lakosztály lezárásáról és az esetleges pápai magánvégrendelet végrehajtásáról is: UDG nn. 30, 17, 31.) 17 Az antik korban bíborosi méltóságra csak ténylegesen is a római klérushoz tartózó személyeket emeltek. Ismeretes azonban, hogy a ‘Római Szent Egyház bíborosainak’ döntő többségét adó presbiter bíborosok régóta a világegyház megyéspüspökei közül kerülnek ki. Ennek ellenére azonban -mint elnevezésük is utal rá- bíborossá kreálásuk révén ők is a római klérushoz tartozónak tekintendők Ellenben ha egy keleti katolikus pátriárkát nevez ki a pápa bíborosnak, a hatályos
