Kánonjog 7. (2005)

TANULMÁNYOK - Szabó Péter: A pápai hivatal betöltésére vonatkozó szabályrend fejlődése és mai állása. II. Az 'Universi Dominici gregis' kezdetű apostoli rendelkezés

A PÁPAI HIVATAL BETÖLTÉSE A HATÁLYOS JOG SZERINT

43

1. Egyes hivatalok hatásköre a széküresedés idején

A Szentszék központi hatóságainak (‘dikasztériumok’) vezetői illetve tagjai -a törvény által megszabott kivételektől eltekintve- a széküresedés beálltával automatikusan elveszítik hivatalukat. Ekkortól az egyes dikasztériumokat a titkárok irányítják, ám ők csak a rendes hivatali ügyek vitelére illetékesek, a bíborosi testület felügyelete alatt.7 Széküresedés idején is megtartja viszont hivatalát két dikaszrérium vezetője: a római egyház bíboros-kamarása és a nagypenitenciárius bíboros. Ezen túl szintén hivatalban marad a római vikárius bíboros (aki a pápa mint római megyéspüspök általános helynöke), a vatikáni bazilika bíboros archipresbitere, illetve Vatikánváros állami funkciót ellátó általános helynöke is.8 A dikasztériumok és a bíborosok közötti kapcsolattartás a bíboros-kamarás feladata.

A bíboros-kamarásra széküresedés idején a jog további jelentős feladatköröket is ruház.9 Többek között az ő feladata a pápa halálának hivatalos megállapítása, s annak dokumentálása, a pápai paloták ezt követő birtokbavétele és gondozása, a pápai temetéssel kapcsolatos egyes intézkedések meghozatala, illetve mindazon lépések megtétele, melyek széküresedés ideje alatt az Apostoli Szentszék anyagi javainak és jogainak védelmére szükségesnek látszanak.10 11 (A pápa haláláról a római egyházmegye népét a bíboros vikárius tartozik értesíteni, míg a bíborosokat, az államfőket és a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjait a bíboros-dékán.11)

Összességében a kamarás bíboros széküresedés idején garanciális funkciókat lát el. E feladatköre nem csak az imént említett vagyonkezelési kérdésekre vonatkozik, hanem a választás törvényességének biztosítására is, mint majd láthatjuk.

7 Ez a volt pápa első számú helyettesére a bíboros-államtitkárra is áll, akinek hivatalát a széküresedés idején az államtitkár-helyettes irányítja.

K PB 6. cikk., UDG n. 14.

9 A bíboros-kamarás vagy ‘pápai kamarás’ (hivatalosan a ‘Római Szent Egyház kamerlengo bíborosa’) az Apostoli Kamara élén álló bíboros. Ez egy kúriai dikasztérium, mely hagyományosan elsősorban a Szentszék és a Pápai Állam vagyonkezelésében játszott szerepet. Funkciója a X. Piusz-féle kúriareform révén alakult át radikálisan (1908). Ennek nyomán -noha a szerv önálló dikasztérium maradt- lényeges feladatköre a széküresedés idejére korlátozódott (vö. Annuario Pontificio 2000, 1960. SALERNO, F„ Gli uffici, in Bonnet, P. - Gullo, C. [a cura di]. La Curia Romana nella cost. ap. «Pastor Bonus» [Studi Giuridici 21], Città del Vaticano 1990. 488-491). A pápai kamarás nem keverendő a bíborosi testület kamarás bíborosával, aki egyrészt jegyzői feladatokat lát el a konzisztóriumok alkalmával, másrészt a bíborosi kollégium anyagi javainak kezelője.

10 UDG n. 17. SzékUresedés idejére a bíboros-kamarást a római kúriát szabályozó pápai törvény egy sor nevesített vagyonkezelési jogkörrel is felruházza; vö. PB 171. cikkely. A nagypenitenciáriust széküresedés idején megillető jogkörhöz lásd: PB 6. cikk., részleteiben: Pilis XI, Const. Ap. Quae divinitus, 25. III. 1935, in AAS 27 (1935) 112-113.

11 UDG n. 19. A bíborosi testület összehívása értelemszerűen a dékán feladata, ám a széküresedéskor esedékes, fentebb említett ‘rendes gyűlések’ ülésezésének kezdetét a bíboros-kamarás határozza meg (vö. UDG n. 11).