Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Picardi Nicola: Vatikánváros Államának bírósági rendszere
Vatikánváros Államának bírósági rendszere 37 az egyházmegyei és az Apostoli Szék bíróságainak tisztségviselője. A megbízásos hatalom jellegét jól mutatja az 1420. kánon 2. §-a, amikor kinyilvánítja, hogy a megbízott bíró a megyéspüspökkel együtt és ugyanazt a bíróságot alkotja (unum constituit tribunal cum Episcopo)27. A vatikáni jogrendben alkalmazott elvek nyomán ma úgy tartják, hogy a vatikáni bírák lényegében nem egy átruházott hatalom alanyai, hanem rendes bírák akkor is, ha megbízásos rendes hatalom birtokosai28. Nem kínálkozik ellenérvül a 2001. évi Lex Fundamentalis 16. cikkelye sem, amely szerint a Legfőbb Főpap mindmáig átengedheti az előkészítést és a döntést bármely ügyben „egy különleges bíróságnak akár azzal a felhatalmazással, hogy a méltányosságot alkalmazza és kizárjon bármiféle jogorvoslatot”. Ezekben a gyakorlatban rendkívül ritka esetekben29 vagy a Római Főpap személyesen ítélkezik vagy pedig a bírósági ténykedést átengedi egy bizottságnak, ezen átruházás révén rendkívüli bírákat hozván létre, ami - formai nézőpontból - a megalapozását a Pápa plenitudo potestatis-ában találja, tartalmi nézőpontból pedig az aequitas canonica-bm, amely magasabb érdekből megengedi magának a hatásköri rendnek is az áthágását. Az új igazságszolgáltatási rendszer még számos további rendelkezést léptetett életbe a bírósági szervezetet illetően. Ami a Törvényszéket illeti, a belső szerkezet lényegében érintetlen maradt az 1946-os szervezeti felépítéshez képest, de jelezhető néhány sajátosság. Mindenekelőtt a 4. cikkely akként rendelkezik, hogy a „Törvényszékhez beosztható az egyesbíró is”. Ez a norma megengedi, hogy az egyesbíró funkcióit elkülönítsük a törvényszéki bíróéitól, azaz e nézőpontból megengedi, hogy bővüljön a jelenlegi elsőfokú bírói létszámkeret. Továbbmenőleg az 1946. évi igazságügyi rendtartás 3. cikkelye feljogosította az elnököt, hogy ugyanarra a bíróra ruházza akár az előkészítő bíró, akár a végrehajtási bíró feladatait. Az új rendtartás 4. cikkelye viszont megengedi, hogy e két átruházás két bírót érintsen, ahogy ténylegesen évek óta történik, a munkateher növekedésére is figyelemmel. A kiegészítő és a helyettesítő bírák problémája is jelentős. A 8. cikkely úgy rendelkezik, hogy összeférhetetlenség vagy akadályozottság esetén a feladatokat a kiegészítő bíró oldhatja meg, aki ad hoc bíróként jár el. Az is lehetséges, hogy három hónapot meg nem haladó időre kiegészítő bírákat nevezzenek ki valamely rendes 27 BONNET, Giudizio ecclesiale, 65. 28 ClPROTTI, Tribunali, 83. Dalla TORRE, L'attività giudiziaria, 358. UA., La nuova legge fondamentale dello Stato della Cittá del Vaticano, in Angelicum (2002) 717. 21 ClPROTTI, Tribunali, 373. Mindössze két esetét ismeri e helyettesítésnek, amelyekhez járul egy további, újabb keletű eset. Minthogy a kánoni berendezkedést, nem pedig a vatikánit érinti, a mi szempontunkból nem jön számításba a XII. Pius által 1951. december 10-én kelt irattal létrehozott Bíborosi törvényszék, amely a Máltai Szuverén Katonai Lovagrend szuverén rendjének és vallási rendjének természetére vonatkozó néhány kérdés eldöntésére létesült, s amely azután végérvényes ítélettel 1954. január 24-én döntött az ügyben. Ld. az iratanyagot a „Dir. eccl.”-ban (1953, II), nemkülönben DEL GlUDICE, V., Nozioni di diritto canonico, Milano 1953.10 251.
