Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A kánoni forma a latin és a keleti kódexben
22 Kuminetz Géza ságosság dimenzióját,2 3 4) egy jogcselekményt, 5) az egyház illetékességét a saját életének rendezésében, 6) az egyház szabadságát, 7) a vallásszabadsághoz való jogot, 8) a házasulandók hitét, katolikus identitástudatát, 9) a hívő rítushoz való személyi jogát, 10) a házasságkötés ünnepélyes jellegét, 11) a házassági beleegyezés központi jellegét 12) a házassági beleegyezés társadalmi karakterét/ 13) a kötés érvényességét, 14) a házasulandók szabad és megfontolt döntését, 15) a saját valláshoz való hűséget,4 16) a beleegyezés szuverenitását, legitimitását és hitelességét, 17) a felek szabad állapotát, 18) az egyházi házasságkötés szent, szentségi és felbonthatatlan jellegét, 19) a házasság belső jóságát, ha nem szentségi kötésről van szó,5 6 20) a kötésből származó jogok és kötelességek egyenlőségétől) a házasságkötés egyetlenségét, 22) a házasságkötés ökumenikus jellegét, 23) a házasságkötés szertartásához, az érvényes házasságkötéshez és családalapításhoz való jogot,7 24) az egyház minősített jelenlétét, 25) a beleegyezés szuverenitása és az invalidáló törvények hatása közti kapcsolatot,8 26) az egyház házasságok feletti pásztori vigilanciáját. A házasságkötést mindezidáig a maga globalitásában szemléltük, melynek a továbbiakban különböző egymástól el nem szakítható dimenzióit próbáljuk megvilágítani. így beszélhetünk a házasságkötés természetes, szentségi és jogi formájáról. A természetes formát a felek kölcsönösen kifejezett és elfogadott valódi beleegyezése alkotja. Ez természetjogi elv. Önmagában az ilyen beleegyezés a személyek jogképességével életet adhatnak egy érvényes házasságnak. Ugyanez a házasság a megkereszteltek között egyúttal szentség is. A szentségi formával kapcsolatban az alábbiak említendők: Minden szentség az egyház szentsége, melynek ugyanaz az egyház a sáfára, vagyis rendelkezik mindazzal a hatalommal, ami szükséges és elégséges a szentségek kiszolgáltatása szabályozásához, vagyis az érvényesség és a megengedettség feltételeinek meghatározásáról van szó. Természetesen ami isteni akaratra megy vissza, az változtathatatlan, tehát ki van vonva az egyház hatalma alól. Minden szentségnek megvan a maga lényegi rítusa, melyet nem szabad megváltoztatni, ám szükség esetén ahhoz 2 PAV ANELLO, P., La dimensione giuridica dei matrimonio: significato teologico e conseguenze pastorali, in Ouaderni di Diritto Ecclesiale 15 (2002) 331. ORTÍZ, M.A., La forma canonica quale garancia della verità del matrimonio, in Ius Ecclesiae 15 (2003) 376. 3 ORTÍZ, M.Á., La forma canonica quale garancia della verità del matrimonio, in Ius Ecclesiae 15 (2003) 376. 4 MONETA, p., I soggetti tenuti ad asservare la forma canonica: il canone II17 CIC, in CARRERAS, J., (a cura di) La giurisdizione della Chiesa sui matrimonio e sulla famiglia, Milano 1998. 177. 5 MARTÍN de Agar, J.T., Norme delle conference episcopali sui matrimonio misto, in Folia Canonica 4 (2001) 220. 6 GlACCHI, O., De consenso matrimoniale sotto l'aspetto giuridico, in Aa.VV., Acta Conventus Internationalis Canonistarum. Romae diebus 20-25 mai 1968 celebrati, Romae 1970. 507. 7 HÉCTOR FRANCESCHI, F., Il bonum societatis e l’indissolubilità del matrimonio, in Ius Ecclesiae 15 (2003) 719. * NAVARRETS, U., Consensus naturaliter sufficiens sed iuridice inefficax. Limiti alla sovranità del consenso matrimoniale, in Periodica 88 (1999) 365.
