Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A kánoni forma a latin és a keleti kódexben
A KÁNONI FORMA A LATIN ÉS A KELETI KÓDEXBEN 23 lényegi elemet tisztán egyházi jogon kapcsolni lehet.9 Ha ezeket az elveket alkalmazzuk a házasságra, akkor a lényegi szentségi jelet a jogképes felek beleegyezésében találjuk meg, s ez az, ami változhatatlan. A latin egyház nem látta szükségesnek azt, hogy az idők során ehhez valami lényegi elemet rendeljen hozzá érvénytelenség terhe alatt. Ebben a felfogásban a szentség kiszolgáltatói csakis a felek. Ellenben a keleti egyház már jóval a kánoni forma előtt a szentségi forma részévé tette a papi áldást, mint érvényességi feltételt. Ezáltal a feleket megáldó pap is a szentség kiszolgáltatójává válik, s közreműködése nélkül nem jön létre a szentség. A latin egyház tehát csak arra szorítkozik, amit az Úr Krisztus parancsolt, a keleti egyház azonban hozzáadott valamit a szentségi forma lényegi struktúrájához, éspedig a papi áldást, nagyon hatásosan kifejezvén így az egyház és a papság kegyelemközvetítő szerepét. Mindazonáltal a latin felfogás nem jelenti azt, hogy a házasságot kevésbé szent vagy szentségi cselekménynek tekinti, miként azt sejteti a keleti felfogás.10 A házasságkötés jogi formája: a kánoni forma külső elemként lép be a házasságkötés struktúrájába, éspedig úgy mint az illetékes hatóság által lényegi feltételként szabott jogi formaság. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a házasság, és következésképp a szentség sem jön létre. A hatályos jog előírása szerint a kánoni forma szinte elérte tökéletességét, hiszen csak azokat az elemeket foglalja magában, melyek feltétlenül szükségesek (a felek, az asszisztens és a tanúk jelenléte, a papi áldás), pontosan kidolgozott az illetékesség, valamint a fakultás delegálásának rendszere. Ezen túl kellően rugalmas is, amit bizonyít: 1) a rendkívüli forma lehetősége, 2) a képviselő útján történő házasságkötés, 3) a ’supplet Ecclesia’ elv alkalmazása, 4) a forma alóli mentesítés azok számára, akik formális aktussal elhagyták az egyházat, 5) a kánoni forma csak megengedettségi feltétel, ha a másik fél ortodox hívő, 6) a forma alóli felmentés lehetősége, 7) a területiség és a perszonali- tás elve az illetékesség esetében, tehát nem csak a saját ordinárius és plébános előtt lehet érvényes házasságot kötni, 8) az érvényesítés lehetősége adott esetben úgy, hogy nincs szükség a beleegyezés újabb, a kánoni formában történő kinyilvánítására. II. A KÁNONI FORMA TERMÉSZETE A kánoni forma jogintézménye tisztán egyházi törvény, s ezért a törvényhozó bölcsességén múlik érvényben tartása, lényegi elemeinek, kiterjedési körének változtatása. Ezen túl egy jogcselekményt érvénytelenné tevő törvény, tehát érezhetően korlátozza a felek házasodási jogának gyakorlását a házasság és család intéz9 KadziOCH, G., II ministro del sacramento del matrimonio nella tradizione e nel diritto canonico latino e orientale (Le tesi Gregoriana, Serie DC 22), Roma 1997. 159. 10 NavARRETE, U., Difference essenziali nella legislazione matrimoniale del codice latino e orientale, in Acta Symposii Internationalis circa Codicem Canonum Ecclesiarum Orientalium (Kaslik 24-29 április 1995), Kaslik 1996. 278. NAVARRETE, U., Questioni sulla forma canonica ordinaria nei codici latino e orientale, in Periodica 85 (1996) 498-499.
