Kánonjog 7. (2005)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Teológiai és jogi szempontok az állandó diakónusok szolgálatához
Teológiai és jogi szempontok az állandó diakónusok szolgálatához 15 világi foglalkozásból élnek, vagy - ahogyan a részleges egyházjog egyes országokban előírja27 - az egyházzal világi jog szerinti munkaviszonyban állnak (vő. 281. k. 3.§.). Azok, akik világi foglalkozással rendelkeznek, és házasok, éppen ezért olyan világi fizetéssel is rendelkeznek, mint a laikusok. Ez a világi küldetés azonban a diakónus számára más alapon sajátosan is kötelező28. Ő ugyanis felszentelése által a szeretetszolgálatra van rendelve, amely önmagában ugyancsak bizonyos evilági vonással rendelkezik, még akkor is, ha a karitatív cselekedetek a megszentelői feladat gyakorlásához tartoznak (vő. 839. k. 1. §.). Ezért érthető, hogy az állandó diakónusoknak az egyetemes egyházjogban nincs előírva úgy, mint az áldozópapok számára, hogy egyházi viseletét hordjanak (284. k.; vő. 288. k.), de az sincs megtiltva, hogy olyan közhivatalt vállaljanak, amely a világi közhatalom gyakorlásában való részesedéssel jár (285. k. 4. §; vö. 288. k.). Ugyanígy kezelhetnek világi vagyont is (285. k. 4. §; vö. 288. k.), gyakorolhatnak üzleti vagy kereskedelmi tevékenységet (286. k.; vö. 288. k.), és cselekvő részt vállalhatnak politikai pártokban vagy szakszervezetek vezetésében is (287. k. 2. §; vö. 288 k.). A diakónus funkcióinak egy másik csoportjátjelentik azok a tevékenységek, melyekben a papok és a diakónusok a világiakhoz képest ugyanolyan előnyben részesülnek, vagy ugyanazt a sajátos küldetést kapják. Mind az áldozópapok, mind a diakónusok képesek az egyházkormányzati hatalomra (129. k. 1. §). Ez a képesség felszentelésükre megy vissza (uo.). A diakónusoknak lehetnek olyan egyházi hivatalaik, amelyek gyakorlásához az egyházkormányzati hatalom szükséges (274. k. 1. §). Milyen mértékű kormányzati hatalom felel meg a diakónusok szentségi küldetésének? - A hatályos egyházjog szerint úgy tűnik, hogy az egész egyházmegye vagy részegyház szintje, az ahol a kormányzati feladat gyakorlása elsősorban a püspökszenteléshez (vö. 406 k.; CD 26)29, legalább azonban az áldozópapsághoz kötődik. Ezért rendelkezik úgy a Kódex, hogy az általános helynökök és a püspöki helynökök (478. k. 1. §) papok kell, hogy legyenek. Az általános helynök és a püspöki helynök ugyanis a püspök mellett áll az egész egyházmegye vezetésében (475 k. 1. §; vö. 476. k.)30. Ezzel szemben az áldozópapok és diakónusok úgy tűnik, hogy a kormányzati hatalom gyakorlásával járó hivatalok és funkciók közül azokra vannak egymással egyenlő mértékben rendelve, amelyek helyi, vagy egyébként korlátozott jelleggel rendelkeznek. így diakónusok éppúgy, mint papok, lehetnek egyházmegyei bírók (1421. k. 1. §; sőt egyedül eljáró bírók is: 1425. 27 Vö. MAGYAR Katolikus Püspöki Kar, A világi személyek lelkipásztori tevékenységének Szabályzata, Budapest 1986. 19, § 25. Eszter gom-Budapesti Főegyházmegye Zsinati Könyve, Budapest 1994. 89-91, Nr. 2509-2513, 44. §. Egész másképp pl. Kölni Érsekség által 1995. XII. 27- -én kiadott Szolgálati Rend állandó diakónusok számára: Archiv für katholisches Kirchenrecht 164 (1995) 503-514. 28 Vö. pl. Borras, A., Le diaconat en permanence: restauration ou rétablissement?, in Nouvelle revue théologique 118 (1996) 835-836. 29 Vö. Erdő — García, La missione, 450. 30 Vö. pl. SCHEULEN, R., Das Amt „ Vicarius Episcopalis Ein kirchenrechtlicher Beitrag zur Amtestruktur in der Partikularkirche (Forschungen zur Kirchenrechtwissenschaft 11), Würzburg 1991. 21-124.
