Kánonjog 6. (2004)
KÖZLEMÉNYEK - Gömbös Erzsébet: A rendes egyetemes tanítóhivatal és az infallibilitás
90 Közlemények laltak nem tekinthetők a pápa saját tanításának. Mégis, a felsorolt érvek amellet tanúskodnak, hogy az Ordinatio sacerdoalis képviselte doktrína az infallibilitás karizmáját élvezi és megköveteli a hívek részéről adandó végleges hozzájárulást (in modo definitivo). 2. Nota doctrinalis Professionis fidei Az 1989-es Professio fidei megjelenése után mintegy egy évtizeddel, s röviddel a Credot módosító Ad tuendam fidei megjelenése előtt Ratzinger bíboros hiteles kommentárt ad ki iránymutatóul a hitvallási formula három paragrafusának értelmezéséhez.24 A dokumentum hivatkozik a történelem során született különféle hitvallásokra, melyek az Egyház életében napjainkig különleges helyet foglalnak el. Kettő ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír: az Apostoli és a Nícea-Konstantinápolyi hitvallás.25 A minket különösen érintő tanítás a Professio második bekezdésének magyarázata. Azon tanításokról van szó, melyek a dogmatika és erkölcs területéhez tartoznak és szükségesek a hit megőrzéséhez vagy értelmezéséhez, még akkor is, ha a tanítóhivatal nem formálisan kinyilatkoztatottként határozza meg ezeket. E tanítások három úton definiálódhatnak: (1) ünnepélyes formában a pápa ex cathedra nyilatkozata által; (2) ugyancsak ünnepélyes módon, egyetemes zsinaton összegyűlt püspöki kollégium révén; (3) a rendes és egyetemes egyházi tanítóhivatal ’sententia definitive tenenda ’ tévedhetetlen tanításaként.26 A hitvallás záróformulájának második bekezdéséhez tartozó igazságok történelmi, vagy logikai összefüggés alapján kapcsolódhatnak a kinyilatkoztatáshoz. A ’Nota doctrinalis’ egy jelentős állítása annak lehetőségére utal, hogy a dogmatikai fejlődés egy bizonyos pontján a hit-aktus tartalmának megértése úgy fejlődhet, minek eredményeként a tanítóhivatal az ilyen tanítások egy részét majd mint az isteni és katolikus hit dogmáit hirdetheti.27 Fontos azon distinkció is, amely a hitvallási formula első és második bekezdés igazságaival szemben tanúsítandó köteles krisztushívői magatartást érinti. A teljességet és visszavonhatatlan jelleget illetően nincs semmi különbség, van azonban a hit természetfeletti erényére vonatkozóan: az első bekezdés igazságainál az elfogadás az Isten igéjének auktoritásában való hiten alapul, míg a második bekezdés esetében egyrészt a Szentlélek tanítóhivatalnak ajándékozott segítségén, másrészt a tanítóhivatal tévedhetetlenségéről szóló katolikus tanításon.28 Újdonság még a dokumentumban a tanítóhivatal végérvényes módon történő definiálásáról szóló tanítás. Eszerint az egyházi tanítóhivatal 24 SCDF, Professio fidei et iusiurandum fidelitatis in suscipiendo officio nomine Ecclesiae exercendo una cum Nota doctrinalis Inde ab ipsis primordiis adnexa, 29. IV. 1998, in AAS 90 (1998) 542-551. 25 Vö. Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994. 193. 26 Nota doctrinalis Professionis, n. 6. 27 Nota doctrinalis Professionis, n. 7. 28 Nota doctrinalis Professionis, n. 8.
