Kánonjog 6. (2004)
TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész
A SZENTSZÉK! DOKUMENTUMOK MŰFAJAINAK TIPOLÓGIÁJA ÉS TERMINOLÓGIÁJA 61 mindig a Püspöki Szinódus teljes vagy részleges üléséhez162 kapcsolja, a műfajmegjelölés ezért újabban kiegészül a postsynodalis jelzővel (az utóbbi időkben inkább post-synodalis formában írva).163 Bár a dokumentumot a pápa bocsátja ki, szövegébe mégis szervesen beleépítik a szinódusi munka eredményeit.164 Az adhortatio apostolica (1962 és 2001 között összesen 29 db) rendesen latin nyelvű, az utóbbi években azonban az AAS - a latin nyelvű cím szokását fenntartva - egyre inkább az eredeti, nemzeti nyelvű szöveget publikálja. Tekintély. Műfajának megfelelően értékelő és tanító, célokat kijelölő és buzdító szöveg,165 amelyet a litterae encyclicaetől tartalmilag a Püspöki Szinódushoz való kapcsolódásán kívül semmi sem különböztet meg.166 Jogi erővel ennek megfelelően szintén nem bír167 (maga a Püspöki Szinódus ettől függetlenül természetesen alkothat jogilag releváns dokumentumokat is, ezeket azonban a Szentszék nem az AAS-ben teszi közzé168). Magyar terminológia. A postsynodalis jelző visszaadható közvetlen átvétellel a „posztszinodális” formában, és értelem szerinti fordításban, elemeire bontva mint „szinódus utáni” (mivel „szinódus” alatt itt a Püspöki Szinódus értendő, amely nem zsinat, a „zsinat utáni” fordítási lehetőség fogalmilag kizárt). E kettő közül a hazai gyakorlatban az utóbbi, magyarosabb forma használatos, amely az általános magyarítási szempontoknak is megfelel. így az adhoratatio apostolica (postsynodalis) magyarul (szinódus utáni) apostoli buzdítás. Sollemnis canonizatio Forma. Az előzékszövegben a müfajmegjelölés pontos formája In sollemni canonizatione, amely az in elöljárószóval nyelvileg is utal rá, hogy e dokumentumtípus nem maga a szenttéavatás aktusa, hanem csak annak írásos megörökítése. Az ezután álló latin cím közli a kanonizált boldog nevét, az esemény helyét és idejét. Aláíró és címzett nincs. - A közölt dokumentum az aktusról készült latin nyelvű beszámoló jegyzőkönyv formájában, amely egyenes idézetekből és az AAS szerkesztői által írt összekötő szövegből áll.169 162 Felsorolásukat lásd BRUNORI, P., A katolikus Egyház. Alapok, személyek, intézmények (Pázmány könyvek 2), Budapest 2002. 100-102. 163 Pl. II. János Pál, Christifideles laid szinódus utáni apostoli buzdítás, 1988. december 30., AAS 81 (1989) 393-521: a szinódus teljes ülését (1987) követően; ill. Ecclesia in Africa szinódus utáni apostoli buzdítás, 1995. szeptember 14., AAS 88 (1996) 5-82: a szinódus részleges ülése (1994) után. 164 LThK3 IX. 1185. 165 Vö. MARCUZZI, La legislazione universale post-codiciale (19. j.) 90. 166 Ez a tény lehet az alapja annak, hogy az ilyen dokumentumokat sok hívő - tájékozatlanságból vagy az egyszerűség kedvéért - sommásan csak „encikliká”-nak nevezi, vö. GROTE, Was verlautbart Rom wie? (14. j.) 61. 167 Vö. MAY-HOLER, Einführung (20. j.) 181. MORRISEY, PapaI and curial pronouncements (13. j) 107. 168 Felsorolásukat lásd ERDŐ P., A II. Vatikáni Zsinat „Christus Dominus’’ kezdetű határozatának hatása az egyházi jog fejlődésére, in Teológia 36 (2002) 29-51, itt 3744. Vö. még SASTRE SANTOS, Metodológia giuridica (51. j.) 15158.