Kánonjog 6. (2004)
TANULMÁNYOK - Rhimer Zoltán: A szentszéki dokumentumok műfajainak tipológiája és terminológiája - I. rész
36 Rhimer Zoltán oecumenici, generalis Concilii Tridentini.”41 Ehhez hasonló címfeliratokat alkalmaztak később a szentszéki dokumentumok nyomtatott gyűjteményeinek kiadói is. X. Pius újítása e tekintetben azzal az eredménnyel járt, hogy a korábbi, hivatalosan sohasem rendszerezett dokumentumtípusok helyébe egyszerre a hivatalos közlönyben alkalmazott - bár szintén szokásjogi alapú - feliratok léptek, amelyek nemcsak a kihirdetésre szoruló törvények és egyéb jogszabályok, hanem minden egyéb, az AAS-be felvett dokumentum42 43 előtt egységesen ott olvashatók. Ettől kezdve a műfajok terminológiájára kánonjogi szempontból elsősorban ezek a (fél)hivatalos előzékszövegek tekintendők mérvadónak, amelyeknek a dokumentumtípust azonosító részletét a továbbiakban műfaj megjelölésnek nevezzük. Emellett természetesen továbbra is létezik a középkori eredetű diplomatikai, ill. az újkori szakirodalomban ebből kialakult vegyes terminológia, mivel azonban a hivatalos közlöny - távolról sem következetes, sőt nem egyszer hibás - szóhasználata a többiekével ellentétben normatív, a terminológia ismertetése során csakis ebből indulhatunk ki.41 Az AAS létrehozása tehát a CIC megalkotásához hasonló jelentőségű korszak- határ a katolikus Egyház és szervezete történetében.44 Mert bár az Apostoli Szentszék dokumentumait kibocsátóik ma is egyedi iratok formájában alkotják meg,45 41 IV. Pius, Alias Nos motu proprio, 1564. augusztus 2., vö. Buttarium Romanum, VII. Taurini 1862. 300-301. Az egyik eredeti nyomtatott példány fényképet 1. La Sacra Congregazione del Concilio. Quarto Centenario dalla Fondazione (1564-1964). Studi e ricerche, Città dei Vaticano 1964. 48/49. 42 X. Pius az AAS-ben kiadandó dokumentumok körét így írta le (Promulgandi rendelkezés [37. j.], AAS 1 [1909] 6): Constitutiones pontificias, leges, decreta, aliaque tum Romanorum Pontificum tum sacrarum Congregationum ct Officiorum scita, [...] cetera Sanctae Sedis acta [...], quae ad communem cognitionem videantur utilia [...]). 43 A korábbi terminológiák megszűnésére, ill. történetivé válására először EPPLER, H., Quelle und Fassung des katholischen Kirchenrechts. Mit einem Abhang über seinen zeitlichen Geltungsbereich, Zürich-Leipzig 1928. 805 hívta fel a figyelmet, megjegyzését azonban a kortársak még fenntartásokkal fogadták, 1. pl. MlCHIELS, G., Normae generales iuris canonici. Commentarius libri I «Codicis iuris canonici», I—II. Lublin 1929. I 182. Később MÖRSDORF, Die Rechtssprache (11. j.) SS1'320 és EISENHOFER, Die kirchlichen Gesetzgeber (12. j.) 72-73 már az AAS szóhasználatából indult ki. 44 A szentszéki dokumentumok terminológiájára vonatkozó újításokon kívül a hivatalos közlöny, majd az - ugyancsak X. Pius részéről kezdeményezett - kánonjogi kódex megjelenése egy még ennél is mélyrehatóbb változást készített elő az Egyház életében, amelynek jelentőségét a kánonjogtudománynak eddig csak kevéssé sikerült belátnia. Az a tény ugyanis, hogy az újkori államoktól eredetében, természetében és működésében alapvetően különböző katolikus Egyház a hivatalos kommunikációnak, ill. a joganyag rendszerezésének ezt a világi jogrendekben kialakult formáját vette át (ehhez 1. REDAELLI, C.R.M., The adoption of the principle of codification: ecclesiological significance with special reference to reception, in Jurist 57 [1997] 249-278), egyszersmind annak lehetőségét is megteremtette, hogy az idegen intézmény működési logikája észrevétlenül olyan folyamatokat indítson el az Egyházon belül, amelyektől az teológiai (esetleg ideológiai?) megfontolásokból mindig is idegenkedett. A hivatalos közlöny és a törvénykönyvek mindennapos forgatása így lépten-nyomon rávilágíthat a kánoni jogrendnek a világi jogrendekkel szembeni olyan alapvető hiányosságaira, mint pl. a normahicrarchia csökcvényessége, a dokumentumtipológia teljes kidolgozatlansága, vagy a jogalkotást és - érvényesítést szabályozó pápai törvények enyhén szólva „elasztikus” alkalmazhatósága az egyházi hatóságok részéről. E jelenségekre - mintegy a kitűzött vizsgálódás melléktermékeként - alább számos példát fogunk még látni.
