Kánonjog 6. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: A természetes személy jogképességének megszűnése. A holtnak nyilvánítás polgárjogi és kánonjogi aspektusa

Közlemények

147

tényét valószínűsíti. Ilyen a háború és a tengeri hajóút, azonban ezekben az esetekben is szükséges az eltűnés aprólékosabb vizsgálata.33 A háborús körülmények csak akkor vehetők figyelembe, ha olyan katonáról van szó, akiről megállapítható, hogy ténylegesen részt vett a harcokban és azóta nem adott magáról életjelet, annak ellenére, hogy elégséges idő eltelt az ellenség kapitulációja óta; az aprólékos és mindenre kiterjedő nyomozás nem tudott semmi tényt felmutatni az eltűnt életbenmaradása mellett; házasélete boldog volt és nincsen értelmes indok az eltűnésére; továbbá valószínű hosszúságú idő eltelte.34 Egyáltalán nem elégséges viszont a halál tényének megállapításához pusztán az egyes újságokban nyilvánosságra hozott halálozási lista.

A Szentségi Kongregáció a II. világháború alatt, 1941. június 29-én újabb instrukciót tett közzé, amely a jegyesvizsgálat során, az előző házastárs halálát igazoló valamilyen hivatalos dokumentum bemutatását tette szükségessé ahhoz, hogy a plébános megengedetten közreműködhessen a házasság kiszolgáltatásánál. A hatályos Egyházi Törvénykönyv 1056. és 1066. kánonja alapján a jegyesvizsgálatot vezető papnak meg kell győződnie arról, hogy nem akadályozza semmi a házasság szentségének érvényes és megengedett kiszolgáltatását. A házasság lényegi tulajdonságai közé tartozó egységből és felbonthatatlanságból következik, hogy az újabb egyházi házasságot megkötni kívánó krisztushívőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell előző házasságának megszűntét, azaz ebben az esetben előző házastársa halálát.35 Erre elegendő lehet az állami halotti anyakönyvi kivonat (vö. 1540. kán.), vagy az egyházi holttányilvánító határozat bemutatása, de semmi esetre sem az állami hatóság holtnak nyilvánító határozata.

Amennyiben a tanúk és a közvélemény hangsúlyosabb része, a vizsgálat során feltárt adatokkal együtt erkölcsi bizonyosságra vezetik a püspököt a halál tényéről,36 úgy határozatban mondja ezt ki. Nehezebb ügyekben kérheti a Szentszék segítségét,37 ami nyilvánvalóan elsősorban nemzetközi ügyek esetében ajándcponant, defunctum cognoverint, ac sint inter se concordes quoad locum, et causam obitus aliasque substantiales circumstantias. Qui insuper, si defuncti propinqui sint, aut socii itineris, industriae, vel etiam militiae, co magis plurimi faciendum erit illorum testimonium. AAS 2 (1910) 200-201.

33 (...) Alia ex rerum adiunctis pro varia absentiae causa colligi indicia sic potuerunt:

Si ob militiam abierit, a duce militum requiratur quid de eo sciat; utrum alicui pugnae interfuerit; utrum ab hostibus fuerit captus; num castra deseruerit, aut destinationes periculosas habuerit etc.

Si negotiationis causa iter susceperit inquiratur, utrum tempore itineris gravia pericula fuerint ipsi superanda: num solus profectus fuerit, vel pluribus comitatus: utrum in regionem ad quam se contulit supervenerint seditiones, bella, fames, et pestilentiae etc., etc.

34 Vö. S. C. de Sacr. 1 iul. 1929, in AAS 21 (1929) 360.

35 CAPARROS, E.-THÉRIAULT, M.-THORN, J. (ed.), Code of Canon Law annotated. Latin-Eng- lish edition of the Code of Canon Law and English-language translation of the 5'h Spanish-language edition of the commentary prepared under the responsibility of the Instituto Martin de Azpilcueta, Montréal 1993. 1053.

36 8. Fama quoque aliis adiuta adminiculis argumentum de obitu constituit, hisce tamen conditionibus, nimirum: quod a duobus saltem testibus fide dignis et iuratis comprobetur, qui deponant de rationabili causa ipsius famae: an eam acceperint a maiori et saniore parte populi, et an ipsi de eadem fama recte sentiant; nec sit dubium illam fuisse concitatam ab illis, in quorum commodum inquiritur. AAS 2 (1910) 202.