Kánonjog 6. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: A természetes személy jogképességének megszűnése. A holtnak nyilvánítás polgárjogi és kánonjogi aspektusa

Közlemények.

143

Az 1894. évi 33. te. III. fejezetében a halotti anyakönyvekről intézkedve kitért a holttányilvánítás kérdésére. A 74. §. szerint holttányilvánítás esetében a halotti anyakönyvbe való bejegyzéshez szükséges a bíróság jogerős határozatának a lakóhely szerint illetékes községi anyakönyvvezetővel, vagy a születési hely szerinti anyakönyvi hivatallal való hivatalos közlése. Ilyenkor a halotti anyakönyvbe be kell vezetni a holttá nyilvánító határozatot kimondó bíróság pontos megjelölését, a határozat idejét és számát és a határozatban megjelölt vélelmezett halálozási dátumot.

A hatályos 1959. évi IV. tv a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 22. §-a szerint a jogképesség megszűnése a halál beálltával történik.12 Ennek pontos meghatározása mindig komoly nehézséget rótt az orvostudományra és a jogalkalmazóra egyaránt. Jelenleg általában az abszolút egyenes vonalú EEG lelet és az izomzat teljes atoniája olyan jelentős tények, amelyek lényegileg befolyásolják a halál beálltának kinyilvánítását.13

III. A HOLTNAK NYILVÁNÍTÁS ÉS A HALÁL TÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

A jelenlegi magyar magánjog a minden életjel nélkül eltelt meghatározott idejű huzamos távollétet kívánja meg az eltűnt személy holttányilvánításához. Ennek a Ptk. 23. §-a értelmében öt évnek kell lennie. Magyarországon az igazságügy miniszterjogkörébe tartozik a halál tényének megállapítására vonatkozó eljárás szabályozása, amely rendeleti úton történik.14 A Ptk. megkülönbözteti a holtnak nyilvánítást a halál tényének megállapításától. Míg az előzőről azokban az esetekben beszélhetünk, amikor a személy elhuny tárói nem áll rendelkezésre adat,15 addig az utóbbi azokban az esetekben lehetséges, ha a halál ténye ugyan bizonyos, de annak pontos körülményei (vö. idő, hely) ismeretlenek. Ahalál beálltának pontos napja a halál ténye megállapításának esetében aprólékos vizsgálatot igényel, melyről a Ptk. 24. § (1) rendelkezik. Ha mégsem lehetséges pontosan megállapítani ezt az időpontot, akkor azt a jog az eltűnést követő hónap tizenötödik napjában határozza meg.16 Amennyiben a későbbiekben újabb adatok válnának ismertté a halál időpontjáról, úgy lehetőség van bírósági úton a korábban rögzített időpont megváltoztatására,17 sőt a holtnak nyilvánító határozat hatályon kívül helyezésére.18 A

12 VILÁGHY M.-EÖRSI Gy., Magyar polgári jog, I. Budapest 1965. 98.

13 Vö. KECSKÉS B., Magyar polgári jog. Általános rész II. A személyek joga (Dialog Campus Tankönyvek), Budapest-Pécs 1999. 72-74.

14 Ptké. I. 15. §.

15 PK 1. sz.: A bíróság az eltűnt személyt holtnak nyilvánító határozatában a halál helyét nem állapítja meg. Ha a halál helye a bizonyítási eljárás adatai alapján ismertté válik, a halál ténye megállapításának van helye.

16 Vö. Ptk 24.§ (2).

17 Ptk 25. § (2).

18 Ptk. 25. § (3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el, és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények - ha jogszabály kivételt nem tesz - semmisek.