Kánonjog 6. (2004)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: A természetes személy jogképességének megszűnése. A holtnak nyilvánítás polgárjogi és kánonjogi aspektusa
144 Közlemények dolog természetéből következik, hogy ha a holtnak nyilvánított előkerül, akkor a holtnak nyilvánító határozat magánál a ténynél fogva semmissé válik. A házastársat holtnak nyilvánító határozat jelentős az öröklés megnyílása, illetve az életben maradt fél szabad állapota és házasságkötésre való képessége, továbbá az apaság vélelme szempontjából. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy nem a holtnak nyilvánító határozattal szűnik meg a korábbi házasság, hanem a holttányilvánító határozat birtokában megkötött új házasság bontja azt fel.19 Kivételt képez az az eset amikor bármelyik házasulónak tudomása van a holttányilvánító határozat kijelentésének valótlanságáról, azaz hogy a korábbi házastárs halála nem következett be. IV. A HÁZASTÁRS HOLTNAK NYILVÁNÍTÁSÁÉRT FOLYÓ ELJÁRÁS A KÁNONJOGBAN A kánonjog a házastárs holtnak nyilvánításáért folyó eljárásról beszél, amiből kitűnik, hogy a hatályos egyházjog rendszerében a holtnak nyilvánítás a házasságra gyakorolt jogkövetkezmények miatt fontos, nem pedig az öröklés szempontjából, hiszen ez a terület a XIX. században teljesen átkerült állami kompetenciába.20 A hatályos 1983-as Egyházi Törvénykönyv (CIC) az 1707-es kánonban foglalkozik a kérdéssel.21 Az ott említett rendkívüli eljárás az elhunyt házastársának területileg illetékes megyéspüspöke vezetésével folyik,22 annak ellenére, hogy az 1917-es Codex iuris canonici-t kommentáló néhány neves szerző egyes esetekben megfelelőnek tartotta a jegyes vizsgálatot lefolytató plébános erkölcsi meggyőződését (pl. tanúk által), az előző házastárs halálának tényéről, azaz a szabad állapotról.23 A holttányilvánítási eljárás lefolytatására az eredeti házasság megkötésének helye szerint illetékes ordinárius jogosult.24 A halál tényét a kánonjog szerint elégségesen igazolja hiteles világi vagy egyházi okirat: azaz halotti anyakönyvi kivonat. Más a helyzet a holttányilvánítás tényével, illetve a holttányilvánítási eljárással. Az 1707-es kánon általánosságban rögzíti az ilyen esetekben lefolytatandó el19 Vö. 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról (Csjt.) 17. § (2). 20 Vö. pl. Magyarországon: ZL1NSZKY I., A magvar örökösödési jog és az európai jogfejlődés, Budapest 1877. 258-260. 21 1707. kán. 1. §. Ha a házastárs halálát nem lehet hiteles egyházi vagy világi okirattal igazolni, a másik házastárs csakis akkor tekinthető a házassági köteléktől szabadnak, ha a megyéspüspök holtnak nyilvánítási nyilatkozatot adott ki. 2. §. Az 1. §-ban említett nyilatkozatot a megyéspüspök csak akkor adhatja ki, mikor megfelelő vizsgálatok végzése után tanúk vallomásából, a közvéleményből vagy jelekből erkölcsi bizonyosságot szerzett a házastárs haláláról. A házastárs puszta távollétc, ha hosszasan tart is, nem elegendő. 22 Vö. MELLI, R., II processo di morte presunta, in / procedimenti speciali nel diritto canonico (Sudi giuridici 27), Cittá del Vaticano 1992. 217-224. 23 CAPPELLO, F.M., De Matrimonio, Roma 1933. n. 396. 24 Vö. CIC (1917) c. 1964; JULIEN, A.R., Proof of death cases involving military personnel killed or missing as the result of war action, in Jurist 6 (1946) 1-38, különösen 6. E szerző szerint egyes esetekben az új házasság megkötésének helye szerinti ordinarius is illetékes lehet az eljárás lefolytatásában, vö. uo.
