Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: Visszamenő hatályú-e az 1908. kánon?
Visszamenő hatályú-e az 1098. kánon? 69 IV. AZ 1098. KÁNON POZITÍV VAGY TERMÉSZETJOGI NORMA? A kérdésre a válasz a házasságjog vonatkozásában súlyos következményekkel jár, ugyanis ha a 1098. kánon visszamenő hatálya bizonyítást nyer, akkor a kánon alkalmazható azokra a házasságokra is, amelyeket a Kódex hatályba lépése (1983. november 27.) előtt kötöttek meg, illetve a dolog természetéből kifolyólag a nem katolikusok házasságára is érvényessé válik a norma. Amennyiben ez a kérdésfeltevés nem nyer igazolást, úgy a kánon a 9. kánon értelmében nem alkalmazható a házasságokra. A CIC autentikus interpretációjára felállított pápai bizottság máig nem adott ki hivatalos magyarázatott az 1098. kánont illetően, ezért helyénvalónak látszanak a további vizsgálódások. 1. Pozitív jogi álláspont képviselőinek véleménye Az 9., valamint az 1075. kánon értelmében és a jogtudomány jelenlegi állása alapján nem állítható, hogy az 1098. kánon természetjogi megalapozottságú norma lenne. Az e nézetet valló kánonjogászok22 azzal érvelnek, hogy a dolus csak akkor érvényteleníti természetjogilag a jogügyletet, ha lényegi tévedést okoz. Ezért nem a dolus a természetjogi semmisségi tényállás alapja, hanem a megtévesztésből következő lényegi tévedés, mivel a semmisség a lényegi tévedés miatt, nem pedig a megtévesztés mint a tévedés oka miatt áll be. Következésképpen a formális semmisségi ok abban a tényben rejlik, hogy a dolus jelentős mértékű befolyást gyakorol a jogi aktus létrehozására, és a megtévesztett ex errore adja a konszenzusát. Ennek következtében a házasság semmissége a szándékos megtévesztés miatt tisztán egy pozitív jogi előírás. A dolus mindezeken felül nem bír saját jogfilozófiai háttérrel, hanem lényegében a tévedés jogi megfogalmazására támaszkodik. A pozitív jogi értelmezés képviselőinek többségi álláspontja szerint megtévesztéskor a házassági konszenzus hiánya a tévedésben {error) vagy a tudatlanságban (ignorantia) áll, és mivel a megtévesztés esetében a létrejött tévedés és a jogtalanság nem választhatók el egymástól, a jogi következmények mindkét esetben, a dolus által létrehozott megtévesztő hatásnak tulajdoníthatók. Ennek az értelmezésnek a támogatói azt a nézetet képviselik, hogy a törvényhozó az 1098. kánont szisztematikusan tévedésként értelmezte. Ezen felül az 1098. kánon pozitív jogi normajellegének védői számára az 1986 november 25-én közzétett PCI döntés23 - amelyben megállapították, hogy az 1103. kánon a nem katolikusokra is alkalmazható —, nem jelenti azt, hogy a normát természetjogi tételként állapították volna meg. Véleményük szerint ebben a kér-si vir vel mulier experimenti causa proprium semen cesserint, praesertim si nesciatur usus vel exitus.” 22 CHIAPETTA, L., Matrimonio, 221. 23 AAS 79 (1987) 1132.
