Kánonjog 4. (2002)

TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: Visszamenő hatályú-e az 1908. kánon?

66 Vígh Annamária telenné teszi, az maga a tévedés, függetlenül attól, hogy milyen módon is jött lét­re.9 A deceptus dolo kifejezés tehát - az 1098. kánon vonatkozásában pozitív jogot vallók szerzők szerint - egy olyan házassági pereimet hív életre, ahol a törvényho­zó a házasság érvénytelenségét a tévedés alapján ismeri el.10 A megtévesztés harmadik személytől is származhat, és nem feltétlenül pozitív tevékenység következtében kell, hogy beálljon, előfordulhat, hogy negatív tevé­kenység - elhallgatás - következménye. Minden esetben fennáll a nyilvánosságra hozatalnak a kötelezettsége, a megtévesztésről tudomást szerző részéről, hiszen a megtévesztett döntésszabadsága korlátozódik egy olyan tulajdonság irányában, amely a házastársi életközösséget súlyosan megzavarja.11 2. Ad obtinendum consensum A tényállás második eleme a dolo ad obtinendum consensum patrato}2 A dolusnak a házasság megkötésére mint célra kell irányulnia. A megtévesztést ab­ban a tudatban kell elkövetni, hogy a tények leleplezése esetén a házasság nem jött volna létre. A megtévesztés a - megtévesztett részéről - akkor nyer értelmet, ha a megtévesztett befogadja a manipulációt és jogi lépéseket tesz, e nélkül ugyanis a megtévesztés pusztán az intellektuális szférában marad, gyakorlati jogi következ­mények nélkül. A kánon elkészítésénél nagyobb hangsúlyt fektettek a megtévesz­tett védelmére, hiszen — mint ismeretes - a megtévesztő érzülete nem releváns a tényállás vonatkozásában, ha az lenne, akkor a megtévesztő szubjektív hozzáállá­sa zavarta volna meg az objektív tényállást, ami teljes mértékben megváltoztatná a perspektívát az 1098. kánon esetében. Az ad obtinendum consensum záradék néhány tulajdonságnak házasságot ér­vénytelenítő erőt ad, amivel az egyes tulajdonságok önmagukban nem rendelkez­nek. Az Egyháznak joga van ilyen tulajdonságokat megállapítani, sőt ezekkel a minősített tulajdonságokkal13 elsősorban jobban meg akarja védeni a szerződő fe­lek szabadságát, másodsorban nagyobb jogi biztonságot és világosságot kíván te­remteni. A hatályos Kódexben szó szerint csak egyetlen ilyen tulajdonságot ne­veznek meg, mégpedig a sterilitást. Amennyiben nem szándékos megtévesztésről 9 NAVARRETE, U., Schema iuris recogniti "De matrimonio", Periodica de re morali canonica liturgica 63 (1974), 638: “Certe si matrimonio applicantur categoriae contractualisticae, non est idem error dolosus ac error non dolosus, quia aequum est ut quis contra machinationes alterius protegatur. At si matrimonium consideratur ut consortium vitae vel potius ut “intima communitas vitae et amoris coniugalis” minus - dixerim nihil - refert quod error circa qualitatem quae nata est ad graviter perturbandam vel impossibilem reddendam hanc intimam communionem vitae et amoris sit inductus dolo ad obtinendum consensum patrato, and sponte ortus sit, nempe absque machinatione vel cirtumventione alterius partis”.. 10 NAVERRETE, U., Canon 1098 de errore doloso estne iuris naturali an iuris positivi Ecclesiae? in Periodica de re morali canonica liturgica 76 (1987) 162. 11 LÜDICKE, K., in Miinsterischer Kommentar zum CIC, 1098 / 2 a. 12 NAVARRETE,U., Canon 1098..., 176. 13 NAVARRETE, U., Canon 1098..., 177-178.

Next

/
Thumbnails
Contents