Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Vigh Annamária: Visszamenő hatályú-e az 1908. kánon?
Visszamenő hatályú-e az 1098. kánon? 67 van szó a sterilitás tényét illetően, nem beszélhetünk érvénytelen házasságról, kivéve, ha a partnernek ez volt az egyetlen, házassághoz szükségesnek vélt tulajdonsága.14 A törvényhozó szándéka a sterilitás konkrét említésével arra irányul, hogy a másik fél döntésszabadságát a kánoni méltányosságnak megfelelően védelmébe vegye. Azok a szándékos megtévesztések, amelyek nincsenek kapcsolatban egy jövőbeli házassággal, az 1098. kánon hatáskörén kívül esnek.15 3. Circa alterius partis qualitatem A tulajdonság, amiben a megtévesztés tényállása körvonalazódik, az egyik fél tulajdonsága kell hogy legyen. A személyes tulajdonságok olyan qualitasok, melyek a megtévesztő személyiségének alkotóelemei, és amelyek az adott személyt jellemében meghatározzák.16 A qualitas alterius partis fogalmánál nehéz egy szűk tulajdonság-fogalmat meggyőzően képviselni, ugyanis nem minden tulajdonságnak lehet házasságot érvénytelenítő hatása, de biztosan állítható, hogy azok a qualitasok, amelyek a törvényi tényállást kimerítik, objektíve súlyosnak számítanak. Egy alkalommal találunk konkrétabb utalást a házasság esetében a lényegi tulajdonságokra,17 ugyanis a 1095. kán.-ból kiinduló utalások tartalmilag még nincsenek megtöltve. A qualitas azonos minden minőséggel, amely valamikor, valamely területen a személyiséghez hozzákapcsolódott, legyen az testi vagy szellemi, lelki vagy esetleg morális tulajdonság. 4. Quae suapte natura consortium vitae coniugalis graviter perturbare potest Az egyik fél tulajdonságának, amellyel szándékosan megtévesztette a másik felet, azért, hogy a házasságot megkössék, természeténél fogva a házasságot súlyosan zavaró tényezőnek kell lennie. A szövegtervezet nata kifejezését a Kódexben a supte natura kifejezéssel helyettesítették, ami arra enged következtetni, hogy az adott tulajdonságot a törvényhozó szándéka szerint objektiven kell megítélni. Kérdéses viszont, hogy alkalmazható-e olyan objektív joghatár, amelyen belül egy tulajdonság - természetéből fakadóan - még súlyosan zavarja a házassági életközösséget? Nem kell-e figyelembe venni a relatíve objektív körülményeket is, amilyenek például a társadalmi adottságok vagy a kultúra?18 Fontos szempont, hogy az 1098. kánonnal összefüggésbe hozható ügyek esetében nem akármilyen tulajdonság képes a házasságot súlyosan megzavarni, illet14 A terméketlen házasságok döntő többsége a sterilitást illetően tévedésben köttetik, azonban ennek a tévedésnek a hátterében általában nem szándékos megtévesztés húzódik meg. 15 CHIAPETTA L., 11 matrimonio, Roma 1990, 220. 16 CASTANO, J. F., L'influsso dei dolo nel consenso matrimoniale in Apollinaris 57 (1984) 581. 17 1983-as CIC 1056. kán. 18 CHIAPETTA, L., Matrimonio, 221.
