Kánonjog 4. (2002)

TANULMÁNYOK - Luis Navarro: A hívők társulási joga

50

Luis Navarro

módon fordítható, akár annak egyértelműsége nélkül is, hogy jogról van szó egyáltalán3, a zsinati tanítás fényében és a 215-ös kánon redakciójának folyamatában viszont mégis valódi jogról beszélünk4.

Mindazonáltal nem kétséges annak a fontossága, hogy kijelentsük és kifejezetten megfogalmazzuk a társulási jogot, hogy az Egyház életében kiemelkedő helyet foglalhasson el ennek a jognak a léte5. Az 1983-as CIC-ig törvényi formában nem volt kifejezetten elismerve ez a jog mint a hívek joga. A hívők joga elismerésének és védelmének ez az előrelépése a zsinati tanítás6 és a zsinat utáni kánonjog de iure condendo felkínált gyümölcse7.

3 A Spanyol Püspöki Kar hivatalos fordítása így hangzik: „tienen la facultad”. Vö.: 215-ös kánon, in Código de Derecho Canónico, P. Lombardia és J.I. Arrieta gondozásában, harmadik kiadás, Pamplona, 1984. 176. old.

4 Az Apostolícam Actuositatem dekrétumának összeállítása megmutatja, hogy az Egyházban való társulás autentikus jog. Annak a zsinati szövegben való kihirdetése fokozatosan történt: a libertas laicorum in associationibus organizandis-tó\ (v.ö. Schema Decreti «De Apostolatu laicorum», 1963, 13. sz., in Acta Synodalia Sacrosancti Concilii Oecumenici Vaticani II {továbbiakban A.S.}, III. köt. IV. rész, 674. old.) jutott ennek a jog létének kifejezett állításáig: ius est laicis (v.ö. Schema Decreti «De Apostolatu laicorum», 1965, textus emendatus, 19. sz., in A.S.,

IV. köt. II. rész, 341. old.). A későbbiekben néhány zsinati atyától érkezett ajánlást más szavak használatára, mint facultas, fas és liberum est a bizottság visszautasította, egyértelműen kifejezve, hogy a társulás est revera ius (v.ö. Schema Decreti «De Apostolatu laicorum», 1965, textus recognitus et modi, in A.S. IV. köt. VI. rész, 94-95. old. A társulási jogról és a hívők társulási jogáról a II. Vatikáni Zsinatban v.ö.: A. DÍAZ DÍAZ, Derecho fundamental de asociación en la Iglesia, Pamplona, 1972, 80-190. old.; L. MARTÍNEZ SISTACH, El derecho de asociación en la Iglesia, Barcelona, 1973, 212-252. old.; A. DEL PORTILLO, Laid e fedeli nella Chiesa, Milano, 1969, 68 és köv. oldalak; W. SCHULZ, Le norme canoniche sül diritto di associazione e la loro riforma alia luce dell’insegnamento del Concilio Vaticano seconda, in Apollinaris, 50 (1977), 157-164. old.; és F. UCCELLA, Linee di tendenza della disciplina dei fenomeno associativo dal Concilio Vaticano II al nuovo Codice di Diritto Canonico, in Ephemerides luris Canonici, 46 (1990), 250-260. old.

5 Az Egyház történetében a hívők társulásainak általános bemutatását a következők adják: W. ONCLIN, Principia generalia de fidelium associationibus, in Apollinaris, 36 (1963), 68-76. old,

V. ö. A. GARCIA GARCÍA, Significación del elemento asociativo en la historia del derecho de la Iglesia, in Das konsoziative Element in der Kirche. Akten des VI. Internationalen Kongresses für Kanonisches Recht, München, 1987. szeptember 14-19, W. Aymans-K.T. Feringer-H. Schmitz gondozásában, St. Otilien, 1989, 25-47. old. IDEM, El asociaciones canonicas de fieles. Simposio celebrado en Salamanca (28 al 31 de octubre 1986), organizado por la Facultad de Derecho Canónico, Salamanca, 1987, 21 és köv. oldalak.; J.R. AMOS, A Legal History of Associations of the Christian Faithful, in Studia Canonica, 21 (1987), 273-280. old.; J. CREUSEN, Associations pieuses, in Diet. dr. can., I, (Párizs, 1935, 1272-1275. col.; és H. DURAND, Confrérie, in Diet, dr. can., IV, (Párizs, 1949) 135-137. col.

6 V.ö. Apostolicam actuositatem Deer., 19. sz. és a Presbyterorum ordinis Deer. 8. sz. Még ha a Zsinat nem is határozza meg úgy a társulási jogot, mint a hívő joga (miközben tényleg úgy hirdeti mint ami a laikusoké, és ajánlja a papok társulásait), magától értetődőnek tartván ennek a jognak az alapjait, megveti az alapokat a hívő társulási joga későbbi kihirdetésének. A társulási jog zsinati értelmezéseinek korlátáiról v.ö. G. FELICIANI, I dinül fondamentali dei eristiani e l ’esercizio dei «Munera docendi et regendi» in Les droits fondamentaux du chrétien dans I Église et dans la société. Actes du IV Congrès International de Droit Canonique. Fribourg, (Suisse), 6-11.X.I980, E. Corecco, N. Herzog, A. Scola gondozásában, Freiburg S.-Freiburg i. Br.-Milánó, 1981, 237. old.

7 Sok szerző azon volt, hogy ezt a jogot vegyék bele a hívő jogi statútumába. V.ö. többek között: A. DEL PORTILLO, Laid e fedeli, eit., 68. old. és köv.; L. GUERZONI, Diritto di associazione, associazionismo spontaneo dei fedeli e «autonómia» déllé Chiese locali, in La Chiesa dopo il Concilio. Atti del Congresso Internazionale di Diritto Canonico, II/I köt. Milánó,