Kánonjog 4. (2002)

TANULMÁNYOK - Luis Navarro: A hívők társulási joga

KÁNONJOG 4 (2002) 49-62.

Luis NAVARRO

A HÍVŐK TÁRSULÁSI JOGA

BEVEZETÉS; I. A TÁRSULÁSI JOG ALAPJA AZ EGYHÁZBAN; II. A TÁRSULÁSI JOG TARTALMA: 1. Társulás létrehozása; 2. Társulás irányítása; 3. Ius nomen dandi; III. A TÁRSULÁSI JOG HATÁRAI, KORLÁTÁI

Bevezetés

Mint ismert, a hivők jogai és kötelességei között, melyeket az 1983-as kánonjogi Kódex felsorolt, megtalálható a társulási jog is, mely a következőképpen hangzik:

„Integrum est christifidelibus, ut libere condant atque moderentur consociationes ad fines caritatis vel pietatis, aut ad vocationem Christianam in mundo fovendam, utque conventus habean ad eosdem fines in communi persequendos”* 1

A szöveg nem pontosítja világosan, hogy valódi jogról van-e szó: sőt, az integrum est kifejezést alkalmazza és nem a „ius esf'-e,t, más kánonokban helyesebben alkalmazva ezt a hivők jogaira.2 Mivel az integrum est kifejezés különböző

L. NAVARRO, Diritto di associazione e associazioni di fedeli; Milano 1991, 3-33.

1 215. kánon. Ez a kánon eredetileg a „Lex Ecclesiae Fundamentalis” (továbbiakban LEF) tervezetének a része volt, a későbbiekben került be a CIC-be. Vö.: Communicationes, 16 (1984), 92. old. A CIC előkészítő munkái során a ,JDe Laicis” Coetus dolgozott ki egy szöveget erről a jogról, melyet a 31. kánonként zártak le az 1977-es Schema canonum libri II «De Populo Dei» részeként. Vő.: Communicationes, 12 (1980) 85-86. old. A Coetus studiorum «De Populo Dei» szekciójának munkálatai alatt kihagyták ezt a kánont az értelmetlen ismétlés elkerülése végett, mivel a társulási jog már elfogadott volt a LEF munkájában. Vö.: Communicationes, 12 (1980) 86. old.

Jelen munkánk ezen részében kifejezetten idézzük néhány esetben akár a 215-ös kánon re- dakciójának „iter”-jét, akár az azt követő vitákat. Ezen kánon redakciójának alaposabb elemzéséhez lásd: R. RODRiGEUEZ-OCANA, Las asociaciones de clérigos en la Iglesia, Pamplona, 1989, 166-214. Old.

A LEF-ra vonatkozó munkákról a Coetus-ok döntéseiről, összeállításáról, tanácskozásairól stb. Vö.: Communicationes, 6 (1974) 61. old., 199. köv. old.; ibidem 9 (1977) 79. köv. old.; ibidem 10 (1980) 25. old.; F. D’OSTILIO, La storia del nuovo Codice de Diritto canonico. Revisione, promulgazione, presentatione, Cittá del Vaticano, 1983; és L. ROSA, La «Lex Ecclesiae Funtamentalis» il lungo e faticoso «iter» di un progetto, in AA,VV., Problemi e prospettive di Diritto canonico, E. CAPPELLINI gondozásában, Brescia, 1977, 51-70. old.

2 Vö.: például a 211-es, 212-es, 213-as, 214-es, 216-os stb. kánonokat. Az a véleményünk, hogy az „integrum est” eredete nem az attól való félelem, hogy a hívő valódi társulásra való „ius”-át értsük alatta, hanem a II. Vatikáni Zsinat előkészítő fázisának a «De Fidelium Associatinibus» Schema Decreti kifejezését: «Salvo exclusivo Ecclesiae iusre eas erigendi, et moderandi consociationes, quarum finis, et idcirco etiam activitas, ad solam pertinet competentiam auctoritati ecclesiasticae, integrum est est fidelibus, sive clericis sive laicis, alias consociationes ad pietatem excolendam, ad opera Christianae caritatis exercenda, ad varia opera socialia fovenda constituere atque iuxta statuta libere condita moderar». Schema Decreti «De fidelium Associationibus», IV., in Acta et documenta Concilio Oecumenico Vaticano II apparando, series II, vol. II, pars IV, 285. old. (a kiemelés tőlünk van).