Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs: A vallásszabadság érvényesülése a spanyol jogban az állami egyházjogot érintő jogszabályok és a nemzetközi megállapodások alapján
48 SzuROMi Szabolcs kitérnek a házassági kötelék létrejöttének pontos körülményeire; a közös házasságból származó gyermekekre; vagy az örökbefogadott gyermekekre; a törvényes abortuszokra; a házastársak halálára; az érvénytelenség; a válás; illetve a különélés kimondására.173 Az anyakönyvezésre a bejelentett lakóhely szerint illetékes anyakönyvi hivatal (Registro Municipial vagy Consular) jogosult, egyházi házasságkötések esetében pedig a lakóhely szerinti területileg illetékes plébánia.174 Ha kérdéses lenne az illetékesség, vagy a személynek Spanyolország területén nem lenne bejelentett lakóhelye, úgy az anyakönyvezést a Központi Anyakönyvi Hivatal {Registro Central) végzi el a bejelentés nyomán.175 Problémákat vet fel a rendkívüli módon adminisztrált házasságok (pl. leprakórházakban, fogházakban, laktanyákban, stb.) anyakönyvezése, melyet a területileg illetékes anyakönyvi hivatal köteles elvégezni egy napon belül, átvezetve az alkalmilag megbízott, és az előbb említett intézményekhez tartozó személyek által rögzített adatokat. A felekezetek vagy vallási közösségek belső szabályai szerint megkötött házasság anyakönyvezéséhez szükséges annak a felekezetnek az igazolása, amely a Spanyol Állam által törvényesen elismert házasságkötési szertartást elvégzi. Igazolás annak a személynek a részére, aki a házasságkötésnél közreműködve kiveszi a felek beleegyezését.176 A hatályos spanyol jogban tehát, az állam és az Egyház kapcsolata terén, következetesen érvényesül az együttműködő elválasztás modellje. Annak ellenére, hogy az 1978-ban megszületett új alkotmány teljesen magáévá teszi a vallásszabadság elvét, és ennek a hatása érzékelhető is az egyes vallásokkal és felekezetekkel aláírt megállapodások tartalmában, mégis a történelmi gyökereknek megfelelően szemmel látható a Katolikus Egyház belső jogának erőteljes hatása a vallási kérdéseket érintő jogalkotásban. Különösen igaz ez az állami házasságjogra, de hasonló módon megtapasztalható az oktatás, az egészségügy és a honvédelem területén. A nagy számú állami egyházjogot érintő jogszabály mutatja, hogy a vallásos meggyőződés az állampolgárok természetes tulajdonságai közé tartozik, így azt a világi törvényhozó sem hagyhatja figyelmen kívül. A vallási meggyőződést érintő rendelkezéseknek azonban mindig szem előtt kell tartaniuk a vallások és az egyes felekezetek belső normáinak autonómiáját, még akkor is, ha azok bizonyos esetekben közel állnak, vagy éppen forrását képezik az állam által hozott jogszabályoknak. 173 Dccrcto (14 de noviembre de 1958) art. 21. 174 Vö. Dccreto (14 de noviembre de 1958) art. 68. 175 Dccrcto (14 de noviembre de 1958) art. 68. Itt jegyezzük meg, hogy azokat a házasságokat, amelyeket utazás során, a levegőben, vagy vízen kötnek, a fedélzeti naplóba köteles bejegyezni a hajóskapitány, a pilóta, stb., amely azt hitelesen tanúsítja. Dccrcto (14 de noviembre de 1958) art. 71 (1-2). 176 Código Civil §§. 239; 252; 255. vö. Dccreto (14 de noviembre de 1958) art. 256.
