Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A házassági beleegyezés színlelése (1101. k.)
A HÁZASSÁGI BELEEGYEZÉS SZÍNLELÉSE (1101. K.) 19 ezért van olyan szerzői vélemény, amely szerint nem célszerű alkalmazni a teljes és a részleges színlelés fogalompárt, s helyesebb színlelésről és kizárásról beszélni.4 A színlelés természetjogi alapon teszi eleve semmissé a házasságot, mivel ilyenkor a házasság létesítő oka hiányzik. Ezért minden házasság semmisségének kivizsgálásakor törvényes semmisségi cím a színlelés, így pl. megkereszteletlenek polgári házasságkötése érvényességének vizsgálatakor is. A 2. § megfogalmazása hosszas vita eredménye.5 Végül amellett döntött a törvényhozó, hogy lényegi elem, vagy lényegi tulajdonság kizárása érvénytelenséget okoz. A szerkesztés során gondot jelentett az, hogy vajon az életközösséghez való jog lényegi eleme-e a beleegyezés tárgyának. A kifejezés pontos értelmének meghatározására ma is folynak a kutatások. Neves szerzők nem tartják a kifejezést alkalmasnak arra, hogy vele jelöljenek egy lényegi elemet.6 Olyan dolog meghatározásáról van szó, amit gyakorlatilag lehetetlen kimerítő módon meghatározni, felsorolni. Ilyen esetben a kánon szövegének általánosnak kell maradnia. Kiváló szerkesztés lett volna a következő: Ha az egyik vagy mindkét fél pozitív akarati aktussal kizárja (magát a házasságot, vagy) valamelyiket a házasság három lényegijavából, érvénytelenül köt házasságot. Az ágostoni javakat korábban is használta a joggyakorlat. Ezek tartalmának konkrét meghatározása a jogtudomány és főleg a joggyakorlat feladata. Mi ezeknek a javaknak a lényegi tartalma a tudomány mai állása szerint? A gyermek java magába foglalja: 1. a házastársi cselekedet természetes módon való gyakorlásának jogát és kötelességét. 2. a nemzett gyermek megtartásának és nevelésének jogát és kötelezettségét. A hűség java a kötelék egységén túl (eszerint a szó szoros értelmében véve az egység nem foglalja magába a hűséget!) magába foglalja 1. a házastársi cselekedethez való jogot és kötelezettséget. 2. a kölcsönös hűséget és kizárólagosságot a házastársi cselekedetre vonatkozóan. Az első benne van a gyermek javában is, de ott főleg úgy tekintjük, mint a természetes módon történő nemzéshez való jogot, itt pedig elsősorban úgy, mint a szexualitás emberi és kizárólagos módon való gyakorlásának jogát. A szentség java Szent Ágostonnál csak a felbonthatatlanságot jelenti. A ‘83-as Kódex által használt értelemben a szentségi jelleg sajátos erősséget kölcsönöz a fel- bonthatatlanságnak (az egész köteléknek is!). Emiatt a nem szentségi házasságot szerencsésebb lenne a felbonthatatlanság helyett más szóval minősíteni, pl. a házasság stabilitásáról beszélni a felbonthatatlansága helyett.7 4 GULLO, C., Simulazione, 237. 5 SHEEHY, G., Animadversiones quaedam in matrimonii essentiale aliquod elementum, in Periodica 75 (1986) 119-121. 6 GROCHOLEWSKI, Z., De communione vitae in novo schemate de matrimonio et de momento iuridico amoris coniugalis, in Periodica 68 (1979) 442, NAVARRETE, U., De iure ad vitae communionem. Observationes ad novum schema canonis 1086 § 2, in Periodica 66 (1977) 258-269. 7 NAVARRETE, U., De iure ad vitae communionem, 255-258.
