Kánonjog 4. (2002)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A házassági beleegyezés színlelése (1101. k.)
20 KUMINETZ GÉZA 2.2. Az akarat pozitív cselekedetével Ahhoz, hogy a színlelés ténye beálljon, az akarat pozitív cselekedete szükséges. A pozitivitást explicit vagy implicit értelemben kell vennünk. Nem elégséges tehát, ha a két partnernek, vagy az egyiküknek téves a felfogása a házasság lényegét, lényegi tulajdonságait, lényegi elemeit illetően. Az sem elégséges, hogy nem adtak volna beleegyezést, ha gondoltak volna ezekre az elemekre és tulajdonságokra (feltételes akarat). Nem elégséges az egyszerű vágy, vagy bizonytalan akarat, pl. ha nem sikerül a házasság, lehet hogy elválok. Nem elégséges továbbá a negatív akarat sem, ami nem szándékolja, de nem is utasítja vissza az illető elemet, tulajdonságot. Csakis a pozitív akarati cselekedettel történő kizárás minősül jogilag jelentősnek. Ez a kizárás lehet explicit, vagyis direkt, formális, és lehet implicit, vagyis ha valamely elem tartalmába olyat foglalnak bele, ami ellentétes a házasság lényegével, lényegi tulajdonságaival, vagy lényegi elemeivel. A kizárás továbbá lehet feltétlen, vagy feltételes. Az első minden esetre érvényes, a második a kizárást valamilyen feltételhez köti. így abszolút módon zárja ki a házasság lényegi tulajdonságát az a személy, aki eleve ideiglenes házasságot kötött, vagy minden feltétel nélkül fenntartja a váláshoz való jogot. A második esetre példa az, ha valaki feltételhez köti a váláshoz való jogot, pl. ha a házasság rosszul sikerül, elválok. A színleléshez nem szükséges az, hogy valakit megtévesszenek. A teljes színlelés esete hasonlít az ellenállhatatlan kényszer, vagy a súlyos félelem hatása alatt adott beleegyezéshez, mivel ezekben az esetekben is más a belső szándék, mint a külsőleg kifejezett. Különbözik is tőlük, mivel a teljes színlelés esetén a színlelő külső-, és belső szabadságát nem éri sérelem, egyszerűen a motivációja ellentétes a házasság lényegével. 2.3. A kizárás konkrét formái Az ún. részleges színlelés esetei következnek. A színlelő (kizáró) személy vagy a házasság lényegi tulajdonságait (vagy csak egyet közülük), vagy valamely lényegi elemét, (vagy egyszerre több elemét!) zárja ki. 2.3.1. A házasság lényegi tulajdonságainak kizárása Az egység és a felbonthatatlanság kizárása konkrétan mit jelent? Vagy a poligá- miához való jog fenntartását, vagy a váláshoz (ez a felek megegyezésén, vagy egyoldalú elhatározásán alapuló cselekmény) való jog fenntartását. A kizáráshoz elégséges csak az egyik fél kizárása, mivel ebben az esetben hiányzik a kölcsönös beleegyezés. Ennek alapján nem kötnek valódi házasságot azok a személyek, akik: 1. próbaházasságot kötöttek; 2. meghatározott időre szóló házasságot kötöttek; 3. akik létező házassági kötelék mellett másik házasságot is kötni szándékoznak; 4. fenntartják a jogot a váláshoz a házasság sikertelensége esetében. Az egység a keresztény felfogásban - egyesek szerint - a hűséget is magában foglalja, ami azt jelenti, hogy egy férfi és egy nő kizárólagos élet és szeretetközös- ségéről van szó, s hogy ebből így rajtuk kívül senki sem részesedhet. Aki ezt eleve
