Kánonjog 3. (2001)
JOGGYAKORLAT - Tanczik Balázs: Az ítéletek egybehangzóságának fogalma a Rota Romana újabb bíráskodásában
90 Joggyakorlat az I. fok94. Állítását az 1682. k. 2. §-ával támasztja alá, mely kimondja, hogy ha az I. fokú ítélet a házasság érvénytelenségét mondta ki, a fellebbviteli bíróság a kötelékvédő észrevételeinek és a felek esetleges megjegyzéseinek megfontolása után, határozatban vagy azonnal erősítse meg az ítéletet, vagy bocsássa az ügyet új fokon rendes vizsgálatra95. Ha más módon adná meg a válaszát, az nem megerősítése lenne az első fokú ítéletnek, hiszen különböző semmisségi címek nem adnak választ ugyanarra a kérdésre. Ha II. fokon a bírák teljesen újnak tekintik az alapot, ítélkezhetnek róla, de csak I. fokon (vö. 1683. k.96). Nem elegendő tehát azt mondaniuk: mi is azt állapítottuk meg, hogy a házasság semmis, tehát az ítéletünk egybehangzó az I. fokúval. Joaquin Llobell véleménye szerint a CIC nem változtatta meg a Provida Mater tartalmát, mikor az egybehangzósághoz megköveteli, hogy ugyanazon felek közt, ugyanabban a dologban, és ugyanazon jogcím alapján szülessen a két ítélet. Llobell szerint a jogcímet a semmisség alapjával kell azonosítanunk. Amellett érvel, hogy a kérdést világosan pontosítani kell a perfelvételkor. Ezt erősíti meg az is, hogy a Rota semmisnek nyilvánított olyan ítéleteket, melyek a perfelvétel során figyelembe nem vett alapokon nyugszanak. Llobell elismeri, hogy a Rota időnként megerősít olyan döntéseket is, melyek az alsóbb fokú ítélet alapjától különböző alapokon nyugszanak. De aggódik emiatt a gyakorlat miatt, mely könnyen félreértés és zavar forrása lehet az egyházi bíráskodásban. Ezellen azzal érvel, hogy szükséges az ítéletek indoklásának egybehangzósága is éppúgy, mint a rendelkező részeké. Végülis nem ért egyet a rotai gyakorlattal: szerinte az igazi bizonytalanság a Rota azon döntései körül van, melyek megerősítik a lehetőségét annak, hogy eltérő alapokon nyugvó ítéletek egyenértékűleg egybehangzók legyenek, holott ez nem vezethető le az aktuális kánonjogi normákból97. Cuneo-t elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy egybehangzónak nevezhető-e két ítélet, melyek az 1095. k. két különböző alapján nyugszanak. Szerinte az új CIC sokkal körülíróbban határozza meg az 1641. kánonban (ld. fent 11. lábjegyzet) az egybehangzóság feltételeit, mint a 17CIC, de nem változtat azokon. Az új CIC kifejezetten megkívánja, hogy a perfelvétel foglalja magába a semmisség alapjait, és ha azok megváltoznak a fellebbviteli fokon, akkor annak döntése I. fokúnak számít (ld. 1683. k. - fent 96. lábjegyzet). Mindezek a kánonok nem változtatnak a Provida Mater követelményein98. Szerinte a kérdésére 94 McGrath, Conformity 16: „Conformity of sentence thus seems to imply that second instance must answer the same question as first instance and in the same way.” ;5Can. 1682. § 2. Si sententia pro matrimonii nullitate prolata sit in primo iudicii gradu, tribunal appellationis, perpensis animadversionibus defensoris vinculi et, si quae sint, etiam partium, suo decreto vel decisionem continenter confirmet vel ad ordinarium examen novi gradus causam admittat. 96 Can. 1683. — Si in gradu appellationis novum nullitatis matrimonii caput afferatur, tribunal potest, tamquam in prima instantia, illud admittere et de eo iudicare. 97 LLOBELL, J., Note sulla congruenza e la conformità déllé sentenze dl nullità del matrimonio, in Ius Ecclesiae 2 (1990) 564. 98 CUNEO, Towards Understanding 598.
